Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
Az összefüggések az alábbiak : Ch (g/m3) 0,407 0,264 Gi (kg/sec) = Jh 1Ö4' Ennél a két összefüggésnél is hx — a valóságos vízállás + 300 cm. A 148. ábra szerint a legmagasabb vízállásoknál várható töménység kereken 3300 g/m3, a 149. ábra szerint pedig a legnagyobb lebegtetett hordalékLebegtetett hordát éksúly, Gt kg/sec 149. ábra. A lebegtetett hordalék súlyának összefüggése a vízállással a rdzompusztai szelvénynél súly 6 100 kg/sec körüli érték. Záhonyhoz viszonyítva tehát a maximális töménységérték lényegesen kisebb Rázompusztánál, viszont a rázompusztai nagyobb vízhozamnak megfelelően a szállított lebegtetett hordaléksúly — a viszonylag kisebb töménység-értékek ellenére is — Rázompusztánál a nagyobb. Az átlagos hordaléktöménységet és az átlagosan szállított lebegtetett hordaléksúlyokat az 1942—52. évek vízállásgyakoriságai alapján számítottuk ki. Mivel pedig 1944-ben, 1945-ben és 1946-ban nem volt észlelés, a vízállásgyakoriságokat 8 év — 2927 nap adatai alapján határoztuk meg. Eszerint Rázompusztánál a tiszavíz átlagos töménysége 295 g/m3. Ez az érték lényegesen kisebb, mint a záhonyi átlagos töménységérték. Az átlagosan szállított lebegtetett hordaléksúly 290 kg/sec, vagyis a nagyobb vízhozamnak megfelelően nagyobb, mint a záhonyi hordalékszállítás. A Tisza Rázompusztánál évenként átlagosan 9 150 000 tonna lebegtetett hordalékot szállít. Ennek az értéknek 5 100 000 m3/év felel meg. Előzetes számításaink szerint csaknem pontosan ugyanekkora évi átlagos hordalékszállítást határoztunk meg Rázompusztára. 386