Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
illetően is, végeredményben az alábbi hat kapcsolatot kifejező egyenlőséget kapjuk : 0,474 Ck (g/m3) = lO“1 • 3,626 h21106 = h (cm) = 75,88 CJ>’316; ' h 42,67, G, (kg/sec) = 10“5 • 5,26 h 2’5667 0,390 h (cm) = 99,95 G,°’2079 ; 0,3165 Gg (kg/sec) = 10“9 • 5,831 /73'1588 = h (cm) = 280,037 G°’1813. r h 404,29, A fenti hat kapcsolatot a 108., illetőleg a 109. ábra megfelelő helyére vékony teljes vonallal berajzoltuk. Az ábrák szerint az előzetes becsléssel megrajzolt kiegyenlítő egyenesek mind a három esetben a két korrelációs kapcsolatot kifejező és egymást metsző egyenesek közé esnek. Feltűnő azonban, hogy mind a három közelítő egyenes igen közel esik a vízállásokat a töménységekkel, illetőleg a hordaléksúlyokkal kifejező egyenesekhez, sőt a hordaléktöménységek esetében a két egyenes csaknem teljesen azonos. A közelítőleg behúzott összefüggések lényegesen jobbak lennének, ha éppen ellenkezőleg, mindhárom esetben a másik egyeneshez feküdnének közelebb. Ugyanis feladatunkat tekintve nem a vízállásokat, hanem a hordaléktöménységeket, illetőleg a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyokat kell függő változónak tekintenünk. A mutatkozó eltéréseknek mostani példánknál az elvi okok mellett tárgyi okai is vannak. Említettük ugyanis, hogy a becsléssel megállapított kiegyenlítő egyeneseknél a keresztvonással megjelölt 1952-es méréseket még nem vehettük figyelembe. Mind a három összefüggésnél a keresztvonással bejelölt mérési pontok — nyilvánvalóan éppen a helyes irányba — eltolódást eredményeztek volna a kiegyenlítő egyenesek helyzetében. A mutatkozó eltéréseknek, a jelen példától független elvi magyarázata, hogy a szemmel való kiegyenlítésnél mindig a kiegyenlítő egyenesre merőleges eltérések kiegyenlítését és nem a jelen esetben vízszintesen mutatkozó eltérések kiegyenlítését vettük figyelembe. Természetesen, ha a két változó kapcsolatát függvénykapcsolattal akarjuk kifejezni, akkor a műszaki gyakorlatban nagyon szokatlan lenne a kétirányú minimalizálás révén két függvényt figyelembe venni. Az általános műszaki gyakorlatnak megfelelően a töménységeknek, valamint a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való kapcsolatát egyetlen függvénykapcsolattal kell kifejeznünk. Ennek az egyetlen függvénykapcsolatnak a legmegbízhatóbb meghatározásánál felhasználhatjuk a korrelációszámításnál megállapítást. 325
