Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
Vagyis Gömbalaknál eszerint a hordalekszem térfogata d3 * nd3 6 CT A = = - = 0,524. d3 6 Meg kell jegyeznünk, hogy az alaki tényezőt az irodalomban leginkább térfogatállandónak nevezik. A természetes vízfolyások hordalékanyagánál az alaki tényező általában 0,5-nél kisebb, leggyakrabban 0,4 körüli érték. A hordalékszemek alakjának jellemzésére ritkábban használatos a felületi állandó (/), amely a hordalékszem felületének és a hordalékszem sík vetületét burkoló kör átmérője négyzetének hányadosával egyenlő. Vagyis a hordalékszem felülete da Gömbalaknál eszerint = 71. A természetben előforduló horda lékanyagoknál a felületi állandó értéke nagyobb és kisebb is lehet ti értékénél. Leggyakrabban azonban kisebb, mint A hordalékszemek alakjának 3. ábra. A hordalék kopásának mérése jellemzésére használatos még a kopás mértékének fogalma is. A kopás mértékét Tester szerint az elkoptatott élhosszúságoknak az eredeti élhosszúságokhoz való viszonya határozza meg, vagyis a kopás mértéke, K a 3. ábra szerint K _ (AB + BC + CD + DA) - (aa' + bb' + cc' + dd') AB + BC + CD + DA vagy El — EV K = ——— . El A K kopás mértéke százalékban kifejezve a hordalékszem gömbölyüségére jellemző. Tester önkényes osztályozást is állított fel. Eszerint: ha K = 81 — 100% a hordalék gömbölyű ha K = 61 — 80% a hordalék kissé gömbölyű ha K — 41 — 60% a hordalék kissé szögletes ha K = 21 — 40% a hordalék szögletes ha K = 0 — 20% a hordalék erősen szögletes. 24
