Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
Ugyancsak a hordalékszem alakjának jellemzésére használatos mérték- szám a szögletesség is, amely a meglevő élhosszúságoknak és az eredeti élhosz- szúságoknak a viszonyával egyenlő. Vagyis a 3. ábra jelölése szerint szögletesség aa' + W + cc! + dd' _ Itt' AB + BC + CD + DA~ Hl ' A hordalék igen jellemző tulajdonsága a jajsúly. A fajsúlyt tetszés szerinti módszerrel a hordalék súlyából és valóságos térfogatából számíthatjuk. A folyóvizek hordalékának fajsúlya általában nem változik nagymértékben. A legkönnyebb ásványos elegyrészek fajsúlya 2,1, a legsúlyosabbak pedig 2,8 g/cm3 fajsúlyúak lehetnek. Általában azonban még ilyen tág határok között sem változik a folyóvizek hordalékának fajsúlya. A fajsúly leggyakrabban 2,65 körüli értékű. Éppen ezért a hordalékmozgás vizsgálatánál legtöbbször y1 = 2,65 g/cm3-es fajsúllyal szoktunk számolni. A hordalékanyag általános jellemzéséhez tartozik még a hézagtérfogat megadása is. A hézagtérfogatot megkapjuk, ha a látszólagos és valóságos térfogat különbségének és a látszólagos térfogatnak hányadosát vesszük. A szovjet kutatók a hordalékmozgás elméletének tárgyalásánál a tömörség fogalmát vezették be, amely a hordalék térfogatának és a teljes térfogatnak a hányadosával egyenlő. A hordalékanyagok vizsgálatához tartozik még a hordalék ásványi összetételének jellemzése is. Az ásványi összetétel meghatározásának módszereivel külön nem foglalkozunk. Megemlítjük, hogy az ásványtani összetételnek különösen a hordalék származási helyét illetően van nagy jelentősége. Tanulmányunk második részében egyes vízfolyásaink hordalékanyagának ásványtani ismertetését is megadjuk. \ Az ásványtani vizsgálatoknál szokásos az ásványok alakjának jellemzése az egyes elegyrészek leghosszabb és legrövidebb méretének hányadosával. Ez a mértékszám, amelyet r-rel jelölnek, gömbalaknál az egységgel egyenlő. Mennél nagyobb r értéke, annál hosszabb, megnyúltabb az ásvány. A hordalékanyag szemnagysága és fajsúlya mellett a leglényegesebb hordalékjellemző a hordalékszemeknek álló, tiszta vízre vonatkoztatott ülepedési sebessége. Az álló, tiszta vízre vonatkoztatott ülepedési sebesség jele a (cm/sec). Az ülepedési sebességet a hordalékszemek hidraulikai jellemzőjének is nevezik. 4. A hordalékszemek ülepedési sebessége Minden, a víznél nehezebb részecske a nehézségi erő hatására igyekszik leülepedni, vagyis lefelé való mozgást végezni, amelyet a víz áramlási ellenállása hátráltat. Az áramlási ellenállás függ a szemcse méreteitől és alakjától, továbbá felületének milyenségétől, a folyadék sűrűségétől, valamint a szemcse ülepedési (mozgási) sebességétől. Az áramlási ellenállás az úgynevezett alaki ellenállásból és a szemcse felületén fellépő súrlódási ellenállásból tevődik össze. A nehézségi erőnek, valamint az alaki és a súrlódási ellenállásnak a hatása természetesen egyidejűleg érvényesül. Az alaki ellenállás és a felületi súrlódás okozta ellenállás nagyságát illetően a kísérletek azt mutatják, hogy nagyobb szemeknél az alaki, kisebbeknél pedig a súrlódás okozta ellenállás a jelentősebb. 25
