Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
bizonyos szempontból való megvizsgálása, ezekből mindig az átlagos tulajdonságokat akarjuk meghatározni. A hordalékanyagok jellemzésénél a legfontosabb a szemnagyságok megállapítása. A hordalék szemnagyságát a hordalékszemek méreteivel, éspedig gömbalaknál, vagy ahhoz közelálló szemeknél a szemek átmérőjével, a gömbalaktól eltérő szemeknél pedig valamilyen egyenértékű gömbalak átmérőjével jellemezzük. Természetesen a gömbalaktól való eltérést is valamilyen módon meg kell adnunk. I. á'na. Dunaremetei görgetett hordalékminta szemösszetételi görbéje A szemnagyságok meghatározásának legegyszerűbb módja a szitákkal való szétrostálás, ami azonban lefelé teljes szabatossággal csak a 0,1 mm-es szemnagyságokig végezhető el. A szétszitálással meghatározzuk, hogy a vizsgálat céljára felhasznált hordalékanyagban milyen sűlyszázalékkal szerepelnek az egyes szemnagyságoknál nagyobb szemek. A szitáláshoz mindig kiszárított hordalékanyagot használunk. 2. ábra. A hordalékanyag gyakorisági eloszlási görbéje A 0,1 mm-nél kisebb szemnagyságtöredékek meghatározásánál valamilyen nedves eljárást alkalmazunk. Az irodalomban számos ilyen eljárást ismertettek, amelyek közül tetszés szerinti módszer felhasználható. Csaknem valamennyi nedves eljárásnál a szemnagyságok meghatározásának alapja az iilepedési sebes21
