Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése

ség és a szemnagyság közötti összefüggés. 1851-ben vált ismertté Stokes törvénye, amely a legtöbb ilyen vizsgálat alapját képezi. Újabban Stokes törvényét több szempontból (pl. gömbalaktól való eltérés) módosították'.’ A szemnagyságok megál­lapítására szolgáló különböző eljárások ismertetése most nem tartozik feladataink közé. Ezeket az olvasó elsősorban atalajmechanikai szakkönyvekben találja meg. Ha a hordalékanyagot a különböző szemnagyságok szerint szétválasz­tottuk és az egyes szemnagyságtöredékek sűlyszázalékát megállapítottuk, meg­rajzolhatjuk az úgynevezett szemösszetételi görbét. A szemösszetételi görbét aritmetikus vagy semilogaritmikus léptékben szokták ábrázolni. Mindkét ábrá­zolási módnak megvannak a maga előnyei. A semilogaritmikus lépték főelőnye, hogy beosztása a kis szemnagyságokhoz tartozó részt széthúzza és jobb áttekin­tést nyújt ezek eloszlásáról. Az aritmetikus ábrázolásnak viszont az az előnye, hogy az ábrából a hordalék különböző jellemzőit grafikus úton tudjuk meghatá­rozni. Az 1. ábra aritmetikus ábrázolásban a Duna dunaremetei görgetett horda­lékának összetételét tünteti fel. A szemösszetételi görbe semilogaritmikus ábrázolására tanulmányunk második részében, az egyes hordalékmérő állomások körüli folyószakaszok hor­dalékviszonyainak tárgyalásánál található példa. A szemösszetételi görbék szemléletesen mutatják, hogy a kérdéses hor­dalékanyag milyen nagyságú szemekből tevődik össze. Mivel azonban a számí­tások céljára a hordalék jellemzését illetően határozott mértékszámokra is szük­ségünk van, definíciószerűen a hordalék szemnagyságát és szemösszetételét jellemző mértékszámokat kell bevezetnünk. Ezek a mértékszámok bizonyos szempontból eltérnek a talajmechanikában és az anyagvizsgálatoknál- haszná­latos mértékszámoktól. A legfontosabb mértékszám az átlagos szemátmérő, jele dg (mm), amely az 1. ábra szerint a szemösszetételi görbe területének kiegyenlítéséből adódik, vagyis a vízszintesen és függőlegesen sraffozott területrészek egyenlőségét jelenti. Ha az egyes d szemnagyságokhoz Ap súlyszázalék tartozik, akkor az átla­gos szemátmérőt a p=100 >’ dAp i _ p -jO_ _ Fa + Fn « /' 'OU — 100 V Ap p o összefüggésből numerikusán is meghatározhatjuk. A közepes szemátmérő, jele dm ( mm), az 50%-nál leolvasható szemátmérőt jelenti. (Lásd az 1. ábrát.) A hordalék finomságának jellemzésére Schoklitsch vezetett be hordalék­jellemzőt. A Schoklitsch-féle hordalékjellemző egyenlő a szemösszetételi görbe fölé eső a és alája eső b területek hányadosával, tehát az 1. ábra szerint A k hordaléktényező nevezetlen szám. Több hordalékanyag k tényezőjének összehasonlításánál ügyelni kell arra, hogy valamennyi hordalékanyag szem­összetételi görbéjét azonos legnagyobb szemnagyságú hálózaton rajzoljuk meg. A hálózat legnagyobb szemnagyságát úgy kell megválasztani, hogy az az elő­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom