Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
2. Mechanikai szilárdítás
10 A gyakorlati alkalmazhatóság érdekében, az egyenletnek megfelelő szemösszetételi görbéket grafikusan vagy táblázatosán adják meg. Aichom például négy tartományt javasol attól függően, hogy a keverék alap- vagy kopórétegnek alkalmas-e inkább L áD. E- zeket a tartományokat kisebb módosításokkal hazai viszonyainkra is elfogadták HloH és az 1. táblázat szerint foglalták össze. Az előnyös szemösszetétel nagy mértékben függ az időjárási viszonyoktól. Száraz éghajlat esetén a finom szemcsék aránya nagyobb legyen, hogy a kötőanyag jelleg jobban érvényesüljön. Nedves éghajlat esetén minimális finom szemcse arányra kell törekedni, mert a víztartalom növekedése erősen csökkenti a kohéziót. Fagyveszélyes helyeken gyakran egyáltalán nem tartalmaz kötött alkotórészeket a mechanikai szilárdítás. Ilyenkor kizárólag a helyes tömörítés biztosítja a megfelelő minőséget C9H* Légköri hatásokra érzékeny, tehát mállásra hajlamos kőzetek /márgák, agyagpalák, palás anyagok, stb./ nem építhetők be. A hengerlés alatt aprózódó kisebb szilárdságú anyagok / tufák, puha mészkövek, dolomitok, murvák, stb. / felhasználása esetében a keverék finom szemcsetartalmát olyan mértékig csökkenteni kell, hogy a már bedolgozott anyag szemeloszlása elégítse ki az előírásokat. A szemcseaprózódás mértékéről a Proctor-kisérlet elvégzésével a tömörítés utáni - tehát már aprózódott - anyag szemeloszlási görbéjének az eredeti szemeloszlási görbével való összehasonlítása útján lehet tájékozódni. Kazánsalakok esetében például a 2,0 mm- nél kisebb szemcséknél az aprózódás legfeljebb 10 % lehet. Természetes állapotukban - szemeloszlásuk módosítása nélkül - mechanikai szilárdítás céljaira alkalmas anyagok:- iszapos homokos kavicsok /pl. Zala-, Vas-, Győr - Sopron megye vasoxidos gödörkavicsai, számos kavicsbánya fedőrétege, stb./,- iszapos durva homokok,- régi kőpályák bontott makadám- és gödörkavicsanyaga /vil-
