Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)

2. Mechanikai szilárdítás

11 lázatlanul/,- kőbányák felhalmozódott iszapos bányameddője,- téglagyárak téglatörmeléke,- egyes szénsalakok, ha azok a megadott szemeloszlási feltételeket kielégítik. Kisebb mértékű eltérés / pl. túl nagy az iszaptartalom / 2-4 % 400-as ce­ment vagy égetett mészpor adagolásával gyakran előnyösebben ellen­súlyozható, mint a szemeloszlás megjavításával. gyakoribb az az eset, amikor a mechanikai szilárdítás szem­eloszlási igényeit kielégítő kész anyag nem áll rendelkezésre. I- lyenkor azt kell megvizsgálni, hogy durvaszemcséjü anyag /kavics, murva, salak, stb./ a közelben rendelkezésre áll-e gazdaságosan. Ha igen, akkor ezt kell megfelelő arányban keverni iszapos homok­kal, vagy homokos iszappal, ill. kissé kötött talajjal /pl. lösz/. Nagyon kötött talajjal / agyaggal / a keverés a gyakorlatban nem oldható meg. A keverési arányt a szemeloszlási görbék,ill. a frak­cióértékek adatai birtokában kell meghatározni. 2.1.2 Képlékenység Az előirt szemeloszlási görbe mellett a mechanikai szilár­dítás képlékenységi, ill. folyási határét is megszabják annak ér­dekében, hogy vízzel szembeni érzékenysége minél kisebb legyen [9j. Alapréteg esetén Wf = 25 % wképl ha bitumenes zárást kap, Koptatóréteg esetén = 55 % Wképl 6 % 3 % 4 - 9 % Keverék esetén is biztosítani kell, hogy a képlékenységi határ az említett tartományba essék. A keverék képlékenységi hatá­ra közelítően a következőképpen számítható s Wképl = Wképl I + aII dll /W, bI + aII rképl II " Wképl jf JII

Next

/
Oldalképek
Tartalom