Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
2. Mechanikai szilárdítás
11 lázatlanul/,- kőbányák felhalmozódott iszapos bányameddője,- téglagyárak téglatörmeléke,- egyes szénsalakok, ha azok a megadott szemeloszlási feltételeket kielégítik. Kisebb mértékű eltérés / pl. túl nagy az iszaptartalom / 2-4 % 400-as cement vagy égetett mészpor adagolásával gyakran előnyösebben ellensúlyozható, mint a szemeloszlás megjavításával. gyakoribb az az eset, amikor a mechanikai szilárdítás szemeloszlási igényeit kielégítő kész anyag nem áll rendelkezésre. I- lyenkor azt kell megvizsgálni, hogy durvaszemcséjü anyag /kavics, murva, salak, stb./ a közelben rendelkezésre áll-e gazdaságosan. Ha igen, akkor ezt kell megfelelő arányban keverni iszapos homokkal, vagy homokos iszappal, ill. kissé kötött talajjal /pl. lösz/. Nagyon kötött talajjal / agyaggal / a keverés a gyakorlatban nem oldható meg. A keverési arányt a szemeloszlási görbék,ill. a frakcióértékek adatai birtokában kell meghatározni. 2.1.2 Képlékenység Az előirt szemeloszlási görbe mellett a mechanikai szilárdítás képlékenységi, ill. folyási határét is megszabják annak érdekében, hogy vízzel szembeni érzékenysége minél kisebb legyen [9j. Alapréteg esetén Wf = 25 % wképl ha bitumenes zárást kap, Koptatóréteg esetén = 55 % Wképl 6 % 3 % 4 - 9 % Keverék esetén is biztosítani kell, hogy a képlékenységi határ az említett tartományba essék. A keverék képlékenységi határa közelítően a következőképpen számítható s Wképl = Wképl I + aII dll /W, bI + aII rképl II " Wképl jf JII
