Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
1. A talajszilárdítás általános szempontjai
5 génye nem éri el a hagyományos szerkezetek kivitelezése esetében szükséges mennyiség 10 %-é.t,- a kivitelezés korszerű gépesítésével az önköltség jelentős /2&-50 %-os/ csökkenése és a kivitelezési idő nagymértékű lerövidítése válik lehetővé. ^ A talajszilárditási eljárások egyik része már túljutott a kísérleti állapoton és a hazai általános bevezetés feltételeivel is általában számolni lehet. 0 Ilyeneki- a mechanikai talajszilárditás,- a cementes talajszilárditás,- a hígított bitumenes tala jszilárditás,- a meszes talajszilárditás Ezek kivitelezési irányelveit az ÉKSZ. 66. "Talajstabilizálási munka" füzete tartalmazza. Műszaki és gazdasági szempontból egyaránt lényeges, hogy a vízépítési célokat szolgáló talajszilárditás sorén figyelembe vegyünk egyéb, ma még inkább csak kísérleti stádiumban levő megoldásokat /pl. pernye, bitumenemulzió/. A talajszilárditás egyik feladata a kötött talajok kohéziójának megjavítása és vízzel szembeni érzéketlenné tevése, azaz maradandó kohézió létrehozása Cl]» A szemcsés talajok ugyan nem vizérzékenyek, azonban nagyon egyenletes szemcséjű anyagoknál - pl. futóhomoknél - az igen cse1 kély belső súrlódás ugyancsak nehézségekhez vezet. Az ilyen talajoknál talajszilárditási eljárásokkal emelik a belső súrlódást, vagy pedig a mindenkori alkalmazási célnak megfelelő, elegendő kohézióról gondoskodnak a talaj számára. A talajszilárditás alapelveit épitési tapasztalatokra és kísérletekre támaszkodva fektették le. Ma már egyre gyakrabban lép előtérbe az új szemlélet, hogy az "empíriák helyett a fizikai folyamatok megismerése, az összefüggések kikutatása és matematikai leírása egyre szélesebb alapokon ad lehetőséget a műszaki tervezéshez" (73H •
