Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)

1. A talajszilárdítás általános szempontjai

6 Útépítési szempontból a szilárdítás legfontosabb fizikai tulajdonsága a szilárdság, de vízépítési alkalmazás esetén az át­eresztőképesség is előtérbe léphet. Kézdi szerint a szilárdítást létrehozó anyag és talajszemcsék kölcsönhatásának természete sze­rint két alapesetet különböztetünk meg - aszerint, hogy a szilár­dító alkot—e folytonos mátrixot, vagy sem. Az első esetben a ta- (* lajszemcsék az adagolt vegyi anyagba, vagy a lezajló kémiai folya­matok során létrejött anyagba teljesen beágyazottak. Nem folytonos mátrix esetén 3 féle módon jöhet .létre szilárdító hatás. Az egyik mód a talajszemcsék felszíni tulajdonságainak megváltoztatása, io­nok adszorpciója vagy kicserélése révén, vegyi anyagok segítségé­vel. A másik mód a szemcsék közötti hézagoknak közömbös anyaggal való kitöltése. A harmadik lehetőség nem folytonos mátrix esetén szilárdítás létrehozására a szemcsék egyes pontokban való összekö­tése, mintegy "ponthegesztés" révén. Egy ilyen rendszerben 2 féle kohézió lép felt a talajrészecskék és a szilárdító saját kohéziója jelentkezik, továbbá a talajrészecske és a szilárdító közötti ad- hézió. A mechanikus talajszilérditásnál a belső súrlódást a szem- osefelépités megjavításával hozzák létre D3. A bitumenes talajszilérditás lényegében maradandó kohézió elérésén nyugszik, a belső súrlódás megtartásával, sőt emelésé­vel. A viszkózus kötőanyag lehetővé teszi a belső súrlódás akti­vizálását anélkül, hogy szövetrombolés lépne fel. Az anyag tehát flexibilis. Hidraulikus kötőanyagokkal /cement, hidraulikus mész/ tör- ■ ténő talajszilárditás olyan nagy kohéziót eredményez, hogy a min­denfelől fellépő terhelést egyedül a kohéziós erők vehetik fel. Égetett mészpor alkalmazásával jelentős vízmennyiség von- ^ ható ki a talajból, a mész oltási reakciója miatt. Talajszilárditás szempontjából Brand négy csoportba sorol­ta a talajokat, szemösszetételük szerint / 1. ábra /. Az "A" csoporthoz tartozó talajok, amelyek legnagyobb szem­cséje > 70 mm, nem alkalmazhatók, mivel a manapság szokásos esz­közökkel keverésük, bedolgozásuk nem lehetséges. A "B" csoporthoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom