Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
8. Mezőgazdasági, erdei és felvonulási utak szilárdítása
99 Cementes szilárdítás szilárdsága 7. táblázat. Vizsgálat száma 2 Rudalmassági modulus E kg/cm 14 nap után 30 nap után várható Z1 561 730 Z2 1020 1320 Z3 710 920 Z4 832 1080 Z5 143 nem megfelelő Z6 867 1130 vány alapján a bitumenes felületi kezelés az össz-teberbirást kb. 15 %-kal növeli. A szóban forgó irányelvek szerint az eredő értép kék becsült nagyságrendje tehát: Emirl = 850 kg/cm és E^tlag= 1270 kg/cm2. Az ellenőrző vizsgálat a konszolidált régi útburkólát esetén E = 950 kg/cm rugalmassági modulust mutatott. A szó- banforgó adatok összehasonlításából következik, hogy a bitumenes burkolattal védett cementes szilárdítás átlagos rugalmassági modulusa nagyobb, mint.a hagyományos kavicsszerkezetü burkolat alak- változási modulusa. Természetes, hogy az erdei utak ilyen szerkezeti kialakítása következtében mélyen az átlag alá süllyed az erdei utak 1 km-re vonatkoztatott 600 000 Ft átlagos költséghatára /50 %-kal csökken/. Annak érdekében, hogy az erdei utakat helyi előfordulású a- nyagokból minél gazdaságosabban, minél kisebb gazdaságos méretekkel építhessük, szükséges, hogy az építőipari vállalatok képesek legyenek az előirt technológia betartására, és megtanulják a talajmechanika alkalmazásának ábc-jét. A meszes szilárdítás módszerét már régóta ismerik és alkalmazzák Lengyelországban is [j] . 1961-ben az Útügyi Kutatási Fejlesztési Központ "Ideiglenes* Utasitások"-at adott ki az utak mész, vagy barnaszén-pernye segítségével történő szilárdítására. Az alapelveket figyelembe véve elhatározták az erdei utak mésszel való szilárdítását a Piseczno—i. erdészeti körzetben /OZLP, Szczeczin/, mintegy 1200 m hosszúságban. Az év legnagyobb részében
