Bocz Ernő: Az idényen kívüli öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az idényen kívüli öntözési rend jellemzői
következő 1975. és 1976. év. Az ország túlnyomó részén 1975-ben a kukoricát egyáltalán nem kellett, 1976-ban viszont — a kiadagolt vízmennyiségtől függően — háromszor-ötször kellett mindvégig folyamatosan öntözni. Gyakoriak ugyanakkor az olyan évek is, amikor évente csak egyszer vagy kétszer indokolt az öntözés. Cukorrépa. A répafélék általában érzékenyek a talaj optimális levegő-víz arányára. Ebből is következik, hogy a vetést követő korai idényen kívüli öntözés nem jár jó eredménnyel, annál kedvezőtlenebb, minél nagyobb a talaj kolloidtartalma. Nem véletlen, hogy a hagyományos idényű öntözésben is — különösen a réti területeken — az öntözés későbbi (június közepi) megkezdését hangsúlyozták. A kevésbé kötött vályogtalajokon — idényen kívül — előrehaladottabb fenofázisában a cukorrépát már április végétől—május elejétől jó eredménnyel öntözhetjük, ha azt a nagyobb vízellátottsági hiány indokolja. A debreceni központi szántóföldi kísérletben a talaj viszonylagosan nagyobb kolloidtartalma és jó vízgazdálkodása miatt sem a hagyományos, sem az idényen kívüli öntözéssel nem értünk el megbízható terméstöbbletet. Ellenben Abaújszántón az idényen kívüli cukorrépa-öntözés fölénye is igazolható volt (10. táblázat). A cukorrépa öntözésének hatékonysága széles skálán ingadozik. Az öntözés hatására elért terméstöbblet 1973-ban és 1974-ben az abaújszántói kísérletben a hagyományos idényű öntözésben 52— 122 q/ha, az idényen kívüli öntözésben 165—238 q/ha volt. A nagyüzemek termésteredményeiben üzemenként és táblánként még nagyobb különbségeket tapasztaltunk, ezért csak a több üzem átlagában elért eredményeket tekinthetjük irányadónak. Az idényen kívüli — egyszeri — öntözéssel a TIVIZ1G területén 1972-ben 76 q/ha terméstöbbletet értek el. A TIVIZIG és KÖTIVIZIG területén 1973-ban az idényben végzett két-háromszori öntözés hatására 28—45 q/ha terméstöbbletet mutattak ki. 1974-ben Tiszántúl térségében általában kétszeri öntözéssel üzemi átlagként 42 q/ha terméstöbbletet kaptak. Több üzemben viszont egyes öntözött táblákon nem tapasztaltak terméstöbbletet. A cukorrépa üzemi öntözéseinek eredményeit, okozati összefüggéseit különösen fontolóra kell venni. A cukorrépa öntözésének hatása a többi növényhez képest sokoldalúbb. A kézi munka csökkenésével — az egy elés kiküszöbölése céljából — az üzemek a kívánatos növényegyedszámot biztosító csíraszám elvetésére törekednek. Éghajlati sajátosságunk miatt azonban egyes években csak 30 vagy 50%-os kelés is előfordul. Így például 1974- ben azon üzemekben, ahol a vetést követően kétszer 30—30 mm-es kelesztő és gyomirtó, vegyszerbemosó öntözést elvégezték, ott elérték az optimális növényegyedszámot. Ahol nem volt öntözési lehetőség, ott nagyon hiányos volt az állomány. A cukorrépa termése az előbbi esetben 661 q/ha, az utóbbiban 324 q/ha volt. A cukorrépa öntözésének jövőben a legfontosabb feladata, hogy mindenekelőtt az elvetett optimális számú csíra kikelését és a növénykék gyors kezdeti növekedését elősegítse. A cukorrépa biztonságos termésének ez a legfőbb záloga. Természetesen egyidejűleg a répa optimális tápanyagellátásáról, növényvédelméről, gyomirtásáról is maradéktalanul gondoskodnunk kell. Az év közbeni szélsőségesen nagy vízhiánynak öntözéssel való pótlása ugyancsak a biztonságosan nagy termés elérésének fontos eszköze. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a cukorrépa idényen kívüli öntözéhez az újabban bevezetett agrotechnikai elem, a többször végzett 30 mm- es kelesztő, gyomirtó, vegyszerbemosó öntözés is hozzákapcsolódott. Sajnos jelenlegi öntözési lehetőségeinkkel a kis adagú, többszöri öntözés kevésbé kifizetődő. A nagyobb vízellátottsági hiány esetében sok esetben a kis adagú két-háromszori öntözés sem teszi lehetővé az egyöntetű, gyors kelést. Ezért a cukorrépa idényen kívüli öntözésénél szabatos kísérletek keretében vizsgáljuk, hogy akár a nyár végi, előző évi, vagy a vetést megelőző tél végi feketetarló-öntözésekkel a vetést követő többszöri öntözést feleslegessé tehetjük-e. Ügy látszik, hogy jobb eredményt fogunk elérni az idényen kívüli (a vetést megelőzően kb. két héttel 80— 90 mm-rel végzett) feketetarló-öntözéssel, mint a vetést követő többszöri kis adagú öntözéssel. Vízellátottsági és öntözési jelzési módszerünk, illetve eddigi ismereteink alapján az adott években a feketetarló-öntözés szükséges mértéke biztonságosan meghatározható. Az így kellőképpen átnedvesített talajnak a felső rétege a vetésig levegőssé válik. A nedvesség a csírázást elősegíti és a gyomirtó vegyszer oldódását, érvényesülését előmozdítja. Az öntözés hatékonysága nem választható el a talajműveléstől sem. A vetőágy-előkészítési munkákra még az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani. A vetést megelőzően kiszórt gyomirtó vegyszereket nem szabad külön bedolgozni. A vegyszer külön bedolgozása, majd a vetőágy elkészítése 10. táblázat. Az 1973—74. évi kisparcellás szántóföldi cukorrépa-öntözési kísérlet öntözetlen Hagyományosan öntözött Idényen kívül öntözött Kísérleti hely Év termés termés terméstöbblet termés terméstöbblet q/ha % q/ha q/ha % q/ha q/ha % Abaújszántó 1973 511,6 100 633,3 121,8 123,8 676,9 165,3 132,3 1974 563,6 100 615,9 52,3 109,3 801,1 237,5 142,1
