Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XVII. A második világháború utáni évek
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően kezdetben hidroforos rendszeren keresztül, majd 1952 júliusától az addigra felépített 1200 m3-es vasbeton víztorony segítségével szolgáltatta. A zártűrős vastalanító berendezés csak 1969-ben készült el. További vízmű építések Új vízmű létesítésére 1948-1951 között Szentendrén a dunai kavicsra telepített cső kutak, - 6 km-es csőhálózat és 300 m3-es medence építésével, - Sümegen a Forráskút felhasználásával és 10 km vezeték kiépítésével, Pilisszentivánon a bányához és Enyingen a mélyfúrású kutakhoz kapcsolóan került sor. Kőszegen ugyancsak 1949-ben lépett üzembe az addig csak közületek ellátását szolgáló városi vízmű, mely forrásvizet hasznosított. Várpalotán a meglévő vízművet új karsztkút bekapcsolásával kellett bővíteni. A vízügy önálló ágazattá válását követően 1949-1951 között megváltozott a közmű üzemeltetés szervezeti formája. A városi polgármesteri hivatalokhoz közvetlenül, vagy közvetetten (más szolgáltatókkal együtt) kapcsolódó közmű üzemeltetők önállóan gazdálkodó víz és csatornamű vállalatokká alakultak, ezzel felelősségük és hatáskörük is növekedett. A szervezeti változás körébe tartozik a Fővárosi Vízművek működési területének növekedése is. Az 1950. január l-jé- vel Budapesthez csatolt peremkerületek vízmüveit a Fővárosi Vízművek vette át. A Wekerle-telepi kincstári vízmű telepei, medencéi, a hálózat mely Csepelt, Pesterzsébetet, Soroksárt, Kispestet látta el, a Margit-szigeti vízmű, Rákospalota, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Pestlőrinc, Mátyásföld, Sashalom, Budafok, Budatétény, Albertfalva vízművek műtárgyai, telepei, hálózata került a Fővárosi Vízművek tulajdonába. Ugyancsak beolvadt az újpesti ister vízmű a népszigeti víztermelő kutakkal együtt. így kialakult nagy Budapest egységes vízellátó rendszere. Az előbbiekben említett szervezeti, szerkezeti változások szükségesek voltak a már az 1938-ban tartott Országos Ivóvízellátási Nagygyűlésen elhatározott, de a háború miatt elmaradt nagyarányú fejlesztés megindításához, mely a vízellátás elmaradott állapotán kívánt változtatni. A rákosszentmihályi vízmű gépháza 90
