Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XVIII. A vízellátás helyzete és fejlődése a szocialista korszak kezdetétől

Vízellátás fejlődése a második világháborút követően új műszerek bevezetését, új módszerek kidolgozását a te­rületi felmérő kutatási és rutinvizsgálati gyakorlatban. Nagy érzékenységű műszeres vizsgálatokkal meg lehetett határozni a szerves és szervetlen, kis koncentrációkban je­lenlévő vegyületeket és elemeket. Az eredmények ismere­tében javaslatokat lehetett tenni a szerves szénhidrogén származékok, a különféle másodlagosan képződött egész­ségkárosító anyagok, a szervetlen mikroszennyezők kü­lönféle vizekben megengedhető határértékeire. Mindezek alapján megindulhatott akülönféle vízkezelési technológi­ák kifejlesztése, illetve alkalmazása (Bozsai Gábor, Kárpáti Zoltán, Csanády Mihály). Az OKI Vízhigiénés Osztályának szakemberei a területi (KÖJÁL/ANTSZ) intézetek munkatársai részére rendszere­sen nyújtottak szakmai segítséget, szerveztek alap- és to­vábbképző előadásokat. Hatékony segítséget nyújtottak az esetenként előforduló vízeredetű járványok kivizsgálásá­ban, műszaki és vízkezelési hibák elhárításában, a vezeték- hálózatok és víztárolók karbantartási gyakoriságának meg­határozásában, a védőterületek kialakításának vízminőség­védelmet szolgáló szabályozásában, és nem utolsósorban a vízminőség-ellenőrzés szolgáltatói és hatósági tevékenysé­gének megítélésében. Az osztály munkatársai108 vizsgálták a műanyag készítmények felhasználásának lehetőségeit az ivóvízellátás gyakorlatában, tovább folytatták a felszíni vi­zek rendszeres ellenőrző vizsgálatait, valamint az ásvány- és gyógyvizek összetételének felülvizsgálatát. A vízművek által szolgáltatott ivóvizek minőségi ellenőrző vizsgálatai­nak eredményei általában a vezetékhálózatok tisztítására figyelmeztettek. A szennyvíztisztító berendezések többsége továbbra sem működött kifogástalanul, túlterheltségük mellett az elfolyó "tisztított" szennyvíz fertőtlenítése sem volt megfelelő. Itt említjük meg, hogy 1961-ben az OKI Vízügyi osztályá­ból kivált a Higiénés mikrobiológiai laboratórium, de 1973. óta a vízellátással kapcsolatos komplex feladatokat ismét egy osztály, a Vízhigiénés Osztály látja el. Az 1970-es évek közepén az osztály kutatási feladatai - a bioszféra védelmének higiénés kérdéseivel összefüggésben - a környezeti ártalmak felderítése és ártalmatlanítása köré csoportosultak. Vizsgálták a természetes vizek fémtartal­mát, a felszíni vizeket terhelő mosószerek jelenlétét, a mes­terséges víztározók plankton-produkcióinak a víz minősé­gét és az ivóvízkezelést károsító tulajdonságát, a nagy szer- vesanyag-tartalmú mélységi vizek fluorantén, 1,2-ben- zantracén, 1,12-benzperilén és 3,4-benzpirén tartalmát, a szennyvíz-fertőtlenítés hatásosságát, valamint a kórokozó baktériumok túlélését befolyásoló tényezőket. Eredménye­ik alapján javaslatokat adtak a vízminőséget megítélő ha­tárértékekre; az egészségkárosító hatások megelőzésére, csökkentésére alkalmas intézkedésekre, és részt vettek109 a vízvizsgálati módszerek szabványosításában. Az osztály műszerezettségének korszerűsítése lehetővé tet­te a mikroszennyezők okozta vízszennyezettség felmérésé­re irányuló vizsgálatokat. Ennek során különös tekintettel voltak az ivóvízként számításba vett felszíni vizeknél alkal­mazott vízkezelési eljárások hatékonyságára, a vízkezelés­kor keletkező egészségkárosító vegyületek keletkezésére. A felszíni vizek minőségének rendszeres vizsgálata és az eredmények összehasonlító értékelése rámutatott azok nagymértékű mikrobiológiai eredetű szennyezettségére (Csanády Mihály, Borsányi Mátyás). A jó minőségű ivóvízellátás biztosítása érdekében a methaemoglobinaemia prevenció keretében vizsgálataikat tovább folytatták, megállapították, hogy helyenként - főleg a magánkutak - nitráttartalma a megengedett határérték fölé emelkedett. Ez a tény jelentősen hozzájárult az ellenőr­zötten vezetett országos ivóvíz-ellátási program végrehaj­tásának sürgetéséhez (Deák Zsuzsánna). Az OKI Vízhigéniai osztály munkatársai - az ÁNTSZ me­gyei intézeteivel együttműködve - megkezdték és folyama­tosan végzik a művese állomások vízkezelő berendezései­nek ellenőrző vizsgálatait. Eredményeik alapján alakították ki e berendezések ellenőrző vizsgálatait, karbantartásuk fo­lyamatát (Salacz Tamásné). Műszerezettségük folyamatos korszerűsítésének köszönhe­tően az 1980-as évek közepén már 27-féle nehézfémet tud­tak meghatározni a különféle eredetű vízmintákból, és (el­sősorban a központi auditikai laboratórium létrehozásával) fejlődtek a gázkromatográfiás vizsgálatok lehetőségei is. Felmérték a vezetett ivóvizek arzén tartalmát, és tanulmá­nyozták a lakosság arzén-felvételének mértékét. A különféle vízféleségeket szennyező egészségkárosító, mérgező anyagok detektálására állati és növényi szerveze­tekkel végeztek víztoxikológiai kísérleteket. A módszereket szabványosították,110 és alkalmazzák a természeti környe­zet védelme érdekében, valamint a hulladékok veszélyessé­gét megalapozó minősítési gyakorlatban is. Az ivóvizek fertőtlenítésére ezüstkomplex és hidrogénper- oxid tartalmú szerrel sikeres kísérleteket végeztek. A jó baktericid hatás nagy ammónium-ion koncentráció mellett is tartósan érvényesült, így a felhasználás a nagyobb am­monium tartalmú ivóvizek esetében javasolható. Az osztály a jelenben is a célszerű komplex laboratóriumi tagoltságban vesz részt a kutatási- és rutin feladatok végre­hajtásában. Kiemelten foglalkoznak az ivóvizek természe­tes összetételéből adódó, az emberi egészséget károsító anyagok vizsgálatával (pl. bárium, arzén, aromás szénhid­rogének), az ivóvizek fertőtlenítésével kapcsolatban kelet­kezett biológiailag aktív vegyületek szerepével, geno­98

Next

/
Oldalképek
Tartalom