Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó: Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig - VIII. Az első világháború előtt épült vízművek
Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig javasolta a tervező. Kezdetben 7 db, a későbbiekben 12 db 12 m mély csőkúttal. Az előmunkálatok eredményét és a vízmű kiépítésére tett javaslatot a városi közgyűlés 1902- ben tárgyalta meg és októberben a kiviteli terv és költség- vetés készítésére megbízást adott az Országos Vízépítési Igazgatóságnak. Az 1903-ban készített terv szerint a várostól 1850 m-re lévő Toponári völgyben fúrt 16 db kút vizét szifonvezeték gyűjtötte össze és vezette a szívómedencébe, melyből a szivaty- tyútelep gépei 200 mm-es öv. fővezetéken nyomták át azt a városi hálózatba és azon keresztül a Kecel-hegyi medencébe. Ennek térfogata az eredeti tervben 500 m3, azonban ténylegesen 1000 m3 térfogattal épült meg. A főnyomó vezeték hossza 4360 m, a hálózaté 18.900 méter A város közműves vízellátásnak kiépítése 1906. novemberében fejeződött be, de az elosztóhálózatnak csak egy része készült el. Az üzemeltetés szervezetére, vízdíjra vonatkozó szabályzat előírta a vízmérők kötelező alkalmazását is. Három évvel az üzembe helyezés után már elégtelennek bizonyult a vízmű kapacitása, így újabb 14 kút fúrásával bővítették a víztermelést. Néhány év múlva azonban nyári időszakban ismét vízhiány jelentkezett és a vízkorlátozási intézkedések, melyek évenként ismétlődtek, nem javítottak a helyzeten. Az 1915-ben fúrt 118 m mély artézi kút bekapcsolása sem segített a nyarankénti krónikus vízhiányon. A nyári időszakban állandósult vízhiány megszüntetése érdekében 1922-ben, a Cseri városrészben artézi kutat fúrtak. Ezt követően 1925-1926-ban további két kút fúrásával és az 500 m3-es medence építésével elkészült a 800 m3/nap kapacitású Cseri vízmű telep. A felvett dollárkölcsönökből különböző városrészekben hálózatbővítést hajtottak végre több ütemben. 1939-ben a Toponári vízmű telepet további kutakkal bővítették. Sátoraljaújhely Az akkori Zemplén megye székhelyének, Sátoraljaújhelynek közműves vízellátását a város képviselő testületé 1903. márciusában tartott közgyűlésén határozta el a meglévő kutak szennyezettsége és a száraz időszakban visszatérő vízhiány miatt. Ezt az elhatározást támogatta az Országos Vízépítési Igazgatóság Közegészségügyi és Mérnöki Osztálya, mely a víznyerés helyének a Ronyva patak völgyét javasolta a környező források "csekély vízmennyisége és kedvezőtlen fekvése miatt." Ezt követően 1904-ben történt meg a patakvölgy kavicsrétegének feltárása, melyet Zsigmondy Béla vállalkozása végzett. A várostól kb. 2 km távolságra lévő, a Csörgői és Ronyva patak völgyében tervezett víztermelő telep és a Nagyszár-he- gyen épülő tárolómedence területének megvételére, valamint a városi vízellátó művek kiépítésére a közgyűlés 530 ezer koronás kölcsön felvételét határozta el 1906. májusában. A Sátoraljaújhelyi Vízmű gépházának homlokzata Az előkészítő tárgyalások, a terv és költségvetés kidolgozása (melyet az Országos Vízépítési Igazgatóság készített) két évig tartottak. A kölcsön visszatérítését a beszedett vízdíjakból tervezte a város. Ennek figyelembe vételével készült a vízvezetéki szabályrendelet, mely kötelezővé tette a vezeték mentén lévő házak bekötését és így a vízdíj fizetését. Az 5 db 30 méter mély csőkútból, gyűjtőmedencéből, magasnyomású gépházból, 7370 m NA 200 öv. főnyomócsőből, csatlakozó hálózatból és a Nagyszár-hegyen lévő 900 m3-es medencéből álló vízmű üzembe helyezése 1907. október 1-én történt meg, a hiánypótlási munkák elkészülte után a vízszolgáltatás 1908-ban indult el. Lényegében be sem fejeződtek a vízmű építésének munkái, az igények növekedése miatt 1909-1910-ben már további bővítésekre került sor. Gondot okozott - különösen a közkifolyóknál - a vízpazarlás. Az utókor számára is érdekes a városi közgyűlés e témát érintő 1909. évben kiadott határozata: "A képviselőtestület a jelentést tudomásul veszi, intézkedéseket tart szükségesnek a vízpazarlás megszüntetésére, s mindenek előtt a közkutaknál ta61
