Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó: Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig - VIII. Az első világháború előtt épült vízművek
Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig német tapasztalatok jelentettek kiindulási pontot, de ezt sok tekintetben az eltérő hazai szokásokkal kellett ötvözni, vagy inkább korrigálni. A városi vízellátással valamilyen mértékben összefüggő csatornázás öblítővíz-igényei szintén befolyásolták a vízművek tervezett kapacitását. Amikor a városok vízmüveiről beszélünk, ne a mai vezetékes rendszerre gondoljunk! A lakásba bevezetett víz, csak a gazdag polgárok luxusa volt. Az általános az volt, hogy a bérházak udvarán volt a ház kútja, ahonnan a vizet a lakásokba felcipelték. A vízművek létesítését a városi tanács határozta el, tervezésükre zömmel a kultúrmérnöki szolgálat kötelékébe tartozó közegészségügyi mérnökök kaptak felkérést, s a megépítést a városi közjövedelmek (adók) terhére az elöljáróság végeztette, erre szakosodott építési vállalkozókkal. A vízmű üzemeltetési költségeit ugyancsak a polgárok adójából fedezték. A konstrukciónak, persze árnyoldalai is voltak. A közkutak vízfogyasztását nem lehetett közvetlenül ges alaptőkét a városi tanács teremtette elő. Ez a pénz azonban általában csak a tervezésre, területrenmegfizettetni a fogyasztóval, s szakmai szempontból gondot jelentett, hogy a városi üzemek legtöbbször a laikus városi közgyűlésnek voltak alárendelve. A nagyobb városok vízvezetékének megépítése esetén a munka megindításához szükséHideg-melegvizes csapszerelvény a 20. sz. elejéről az esztergomi Duna Múzeum gyűjteményéből Fürdőkályhához való hideg-melegvizes csaptelep a 20. sz. elejéről dezésre, s a szükséges telkek kisajátítására volt elegendő. A hiányzó összeget általában kölcsönökből fedezték, vagy a vállalkozó vállalta magára annak fejében, hogy az üzemeltetésből térüljenek meg a beruházott költségek. A munkák elvégzésére a tanács versenypályázat útján vállalkozókkal kötött szerződést, akik kiszámították, mibe kerül a munka, ebből hány bekötés lehetséges, mennyi lesz a termelt vízmennyiség. Meghatározták, mennyi lesz a lakossági, ipari és közületi vízdíj, hogy a vállalkozó által befektetett összeg mielőbb megtérüljön. E számításokat csatolták a szerződéshez, annak lejárta után a vízmű a városok kezelésébe ment át, és "a közüzemek" kategóriájába tartozott. A műszaki irányításra vízvezetéki irodákat szerveztek, melyek zöme nem önállóan működött, hanem a városi mérnöki hivatal egyik osztályaként. A működési költségeket most is a tanács biztosította, azonban a vízmű üzemeltetéséhez szükséges összeget a beszedett vízdíjakból kellett előteremteni. Ha probléma merült fel, természetesen a tanácsi (1930-tól polgármesteri) költségvetés segített. A városi vízművek kiépítésének ismertetését a megvalósítás idejének sorrendjében tárgyaljuk. Győr A városi vízmű megvalósításának körülményeivel, viszontagságaival azért érdemes kissé részletesebben foglalkozni, mert példája rávilágít a vízjogi törvény megalkotásának, alkalmazásának, a közegészségügyi szolgálat megszervezésének szükségességére. Mai szemléletünk számára érthetet53
