Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó: Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig
Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig tornáktól, épületektől, vasutaktól, kőutaktól vagy bármilyen műépítményektől 3 méternél közelebbi távolságban. A földalatti vízgyűjtő műveket és artézi kutakat - a rendőri szabályok szerint - tilos volt létesíteni a már meglévő hasonló művektől, forrásoktól, vízfolyásoktól és csatornáktól 100 méter, épületektől, vasutaktól, kőutaktól vagy bármiféle műépítményektől 40 méter távolságon belül; hatósági engedély nélkül. Ásvány- és gyógyvízforrások esetén védterület kijelölését írta elő a törvény. A vízfolyástól történő vízelvezetés esetén ez, csak a hatóság által megállapított művek segélyével történhetett, azaz a törvénycikk nem csupán a kutak (források, galériák), hanem a vízelvezetést biztosító művek (hálózat) engedélyezését is kötelezővé tette. A hálózatot érintő vízi szolgalmak esetén a törvénycikk előírta a tűrési kötelezettségeket, de csak a közérdekből történő igénybevétel esetén. A házak, udvarok és kertek a szolgalom alól ki voltak véve, és ha ez esetben bírói úton a szolgalmat nem rendezték, azt közigazgatási úton megállapítani nem lehetett. A rá vonatkozó rendelkezések szerint a föld tulajdonosát nem csup án a zöldkárért kellett kártalanítani, hanem - ezen felül - több címen is megillette a kártalanítás. (Az elfoglalandó terület becsértéke, a becsértéknek ehhez hozzászámított egyötöde, a terület szétdarabolá- sa, vagy annak más egyéb nemű romlása által keletkező károk figyelembevételével.) E szabályok egyértelműen a magántulajdon szigorú védelmét mutatják, továbbá azt, hogy annak bármilyen korlátozása esetén teljes kártalanítás jár (beleértve az eszmei károkat is). A törvény a vízi munkálatok, vagy vízhasználatok létesítésére, az alábbi tartalmú kérvény beadását írta elő: "A kérvényben a következők adandók elő: •a munkálat terjedelme és célja, a vízhasználatoknál azon víz és hely megnevezése és megjelölése, ahol a munkákat terveztetik és a szükséglendő vízmennyiség; •a munkálatok létesítésének neme és módja; •a munkálatból várandó előny, esetleg azon hátrány, amely annak elmaradása esetén előáll; •annak a kijelentése, hogy a tervezett vízi munkákat, vagy víz- használat létesítéséhez a kérvényező kisajátítást vagy szolgalmat igénybe venni, vagy valamely fennálló mező- vagy erdő- gazdasági, esetleg vízhasználatot korlátozni kíván-e; •annak a kijelentése, hogy a tervezett vízi munkákat vagy víz- használat létesítéséhez a kérvényező kisajátítást vagy szolgalmat igénybe venni, vagy valamely fennálló mező- vagy erdőTaposókerekes műemlék kút Somlyóhegyen
