Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXVIII. A vízmű üzemeltetők érdekképviselete
96. Az előzőleg foglalt források hozamának fokozására, a hozamingadozás kiegyenlítésére az FTV részéről különleges beavatkozásra került sor Pécs Tettye forrásának tárójában, amelynek során vízszintes és ferde fúrásokkal megtörtént a táró mögötti aktív járatok felkutatása és bekapcsolása. (Karácsonyi 1999.) 97. Első igazgatója 1957-ig, az '56-os szerepe miatt felmentett Mosonyi Emil professzor volt. 98. E tervek, jellemzően az akkori időkre, "TÜK"-ös, azaz titkos minősítést kaptak. 99. A megalakuló vízellátási tervezés a Pásztor Géza vezette Tanulmányi Osztályon csoportonként szerveződött, ahol az irányító tervezők Sashalmi András, dr. Kelemen László és dr. Czinkotszky István voltak 100. A rendszer vezető tervezője Gerhard József volt. 101. Ekkor a Vízellátási Osztályon irányítótervező volt még Karádi Gábor. A vízbeszerzések tervezése más osztályon történt, ahol a főtervezők dr. Juhász József és dr. Léczfalvi Sándor voltak. 102. Azóta több mint 10 kft. látja el az egykori vállalat tervezési munkáit Ezen belül a közműtervezéssel (a vízbeszerzéses, a vízellátásos, vízkezeléses, szennyvíztisztításos, csatornázásos, stb. feladatokkal) öt kft. foglalkozik. 103. A vállalat igazgatója megalakulásától kezdve Kürti István volt. 104. Vezetője és életrehívója, Sztankóczy Imre az egyik leghíresebb fúró-vállalkozó, Mazalán Pál családjába tartozott. Még a háború előtt módja volt a Shell cégnél hosszú tapasztalatszerző tevékenységet végeznie, és sok itthon nem ismert fúrási eszközt és módszert megismernie és kitanulnia. Az újjáépítés ideje alatt a cég feltáró munkáit irányította, majd az államosítás után a Mélyfúró Berendezések Gyára fejlesztési főmérnöke lett. Mivel a vízfeltárás számára lényegesen vonzóbb feladatot jelentett, örömmel vállalta a mérnökgeológia vezetését. (Karácsonyi 1999.) 105. Lényegében a feltárások ismétlődő bizonytalanságának volt következménye az ún. "kútcsoportos vízbázis-kialakítás" alkalmazása, amelynek keretében a még igénybevételre számításba vehető legmélyebben fekvő vízadóréteg feltárása kutató jelleggel történt, míg az eközben átharántolt magasabban fekvő vízadórétegekre - már mint pontosan megismert lehetőségre - volt telepíthető a további kút, ill. kutak. 106. Az érintett terület nem kellően tisztázott vízszerzési lehetőségeinek jobb megismerésére - a költséges és időigényes fúrásos feltárás mellett - több esetben felszíni geofizikai vizsgálatot végeztek, részben az akkor még önálló Bányászati Egyetem (Sopron) geofizikusainak bevonásával, de egyidejűleg saját vállalati berendezés és szakszemélyzet igény- bevételével. A nem jelentéktelen aggályok és kételyek leszerelésére a két szerv által egymástól függetlenül végzett vizsgálatok összevágó eredménye igazolta a módszer alkalmasságát. Mindez végül - mint úttörő tevékenység - a későbbi mérnök-geofizika kiteljesedéséhez vezetett. 107. Gaál Lászlóné, Papp Szilárd 108. Az osztály vezető munkatársai voltak Gregács Margit, Ormay László, Deák Zsuzsánna, Pálfi Ágnes, Jánosi László, és Kádár Mihály. 109. Salacz Tamásné, Somló Lajos, Schiefner Kálmán, Klopp Gáborné, Csanády Mihály, Kádár Mihály 110. Csanády Mihály, Bozsai Gábor, Hegyessy László, Klopp Gáborné 111. Bozsai Gábor, Kárpáti Zoltán, Csanády Mihály, Schiefner Kálmán 112. 1949-ben, a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítésekor a Soproni Erdészeti Főiskolai kart Miskolcra telepítették. 113. 1962-től, a Bányamémöki Karon belül az eddigi fejlődés alapján három szakot hoztak létre, amelyek máig működnek: a bányaművelő, a műszaki földtudományi és a fluidiumbányászati szakot. 114. A felkért előadók között a kar és az egyetem vezető oktatói mellett megtaláljuk például Bulkai Pált, Stéfán Mártont, Környei Lászlót, Vrabély Armandot, Kolin Lászlót, Fíajós Gyulát, Ress Sándort, Domokos Miklóst, Balázs Lászlót, illetve más főiskola, egyetem oktatói közül Zsuffa Istvánt, Lenkei Pétert. 115. Az idézetteken kívül a következő jegyzetek készültek a műegyetemi vízmérnök okjtatás szélesítésére. Dr. SalaminPál: Vízépítéstan (1955)., Hunyady Domokos: Téli munkák végrehajtása vízellátási és csatornázási munkáknál (1953).Dr. Lesenyei József: Ipari szennyvizek tisztítása (1954). Dr. Lipták Ferenc és dr. Dobos Alajos: Útmutató vízellátás- és csatornázásból (1958). 116. A gyakorlatokon elvégzendő feladatokat, a víz- és szennyvízanalitikai és mikroszkópi vizsgálatok módszerét és tematikáját dr. Ollős Géza szerkesztésében és a gyakorlatvezetők közreműködésével írt, s 1968-ban megjelent részletes praktikum tartalmazza. Az ábrákkal gazdagon illusztrált segédkönyv a mai napig jó alapokat nyújt a vízkémiai, víz- és szennyvízbiológiai laboratóriumi vizsgálatokhoz 117. (Department of Sanitary and Environmental Engineering). A Tanszék vezetője dr. Somlyódy László a MTA r. tagja, helyettese dr. Búzás Kálmán egyetemi adjunktus lett. 2 51
