Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Fejér László, dr. Filotás Ildikó, dr. Juhász József, dr. Öllős Géza: Vízellátás kezdetei Magyarországon - III. Műszaki megoldások a középkorban
Műszaki megoldások a középkorban A visegrádi palota díszkútjának egy darabja zaddal korábban az elődök. A hegy forrásainak vizét nagy keresztmetszetű kővályúkban vezették. Ezekből fa-, cserép- ólom-, esetenként vörösréz csövek ágaztak el, s látták el vízzel a különböző csorgókat, kő szökőkutakat. A vízfelesleg a szennyvízcsatorna tisztítására szolgált. A palota luxusberendezései közé tartozott a fürdő, amelynek régészeti feltárása a 20. század közepén történt meg. A fürdőházban két tüzelőtér és egy kőből faragott kád maradványai kerültek elő. A kemencék tűztere feletti kőrácsokon patakköveket helyeztek el, ezeket hevítették és az izzó köveket vízzel lelocsolva, a forró gőzben fürödtek. A fürdőház dézsáiban hideg víz volt, s amikor a fürdőzők teste felmelegedett, ezzel a hideg vízzel frissítették magukat. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála utáni zűrzavaros évtizedekben utódai a palotát elhanyagolták. A törökök elleni háborúk apasztották a királyi kincstárat és a középkori Magyarország gazdasági erejét is, és az egykori tündérpalota fénye elhomályosult. Alig fél évszázad múltán már erősen romos és kifosztott állapotban látták az utazók, évtizedekkel később, pedig már a nyomát is benőtte a növényzet. Amikor a régészeti feltárásokat meg akarták indítani, sokáig azt sem tudták pontosan, hol is keressék a palotát. A visegrádi vár falában húzódó vízvezeték maradványa 21
