Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXI. Falvak vízellátása
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően A községek 1975. év végi vízellátási helyzetét bemutató táblázat az alábbi: Megye Községek Száma ossz. Vízműről ellátott Vízműről nem ellátott Össz. település Jó fürt közkút Ellátatlan V. közkút „A” súlyosan „B” közepesen „C” mérsékelten Baranya 309 91 218 32 186 116 70 BácsKiskun 106 95 11 11 Békés 71 56 15 15 BorsodA.-Z. 367 128 239 61 178 135 34 9 Csongrád 56 56 Fejér 103 60 43 28 15 11 4 GyőrSopron 160 46 114 77 37 13 3 21 HajdúBihar 78 78 Heve, 115 86 29 17 12 7 5 Komárom 72 45 27 8 19 8 7 4 Nógrád 130 46 84 57 27 1 13 3 Pest 160 106 54 40 14 12 2 Somogy 236 111 125 4 121 78 25 SzabolcsSzatmár 226 71 155 155 Szolnok 69 69 Tolna 104 65 39 23 16 13 Vas 222 50 172 37 135 47 25 63 Veszprém 262 132 130 99 32 27 i 4 Zala 242 66 176 24 152 36 6 95 Összesen 3.088 1.457 1.631 687 944 491 204 203 “A“; “B“; “C“ = Rossz közút minősítési fokozata hez az első években 1500-2000 Ft, az 1960-as évek közepén az újonnan alakuló társulatoknál családonként (egységenként) 3500 Ft (évente átlagosan mintegy 350-400 Ft) volt. A lakosság a pénzbeli hozzájáruláson felül - a kezdeti időszakban - természetbeni munkát is vállalt a földmunka részbeni elvégzésével, ami az építési költségeket nagymértékben csökkentette. A társulati beruházásban megvalósult létesítmények szakszerű üzemeltetéséről a helyi önkormányzatok gondoskodnak. A közfeladatainak teljesítése után a vízi közmű társulat által kivetett érdekeltségi hozzájárulás beszedése, valamint az általa felvett hitel törlesztésének kötelezettsége a helyi önkormányzatokra hárult. A községi vízművek társulati formában való építése az országban elsőként Tolna megyében indult meg. Az ország első ivóvíz társulata Dombóváron 1958. március 20-án alakult meg. A Tolna megyei tapasztalatok nagyban hozzá-járultak ahhoz, hogy az e téren leginkább elmaradt vidékeken is - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén,- Baranya,- Somogy,- Vas- és Zala megyékben - az 1961-1965 közötti időszakban a községi vízművek építése már szervezett formát öltött és társadalmi üggyé vált. A társulati törvényrendelet életbe lépése utáni évtizedben 1967. végéig a 274 működő vízi közmű társulat munkájának köszönhetően a megépült 3 400 km vezetéken keresztül 550 ezer falusi lakos jutott közműves ivóvízhez.153 Jelentős eredmény volt az is, hogy az országosan kiemelt vízparti üdülő-területeken - a Balaton vízparti településein, a Velencei-tó környékén és a Dunakanyarban - 1958-1967 közötti időszakban több száz km víz-vezetékhálózat épült. A társulati tevékenység kedvező fogadtatását bizonyítja, hogy a 10.000 főnél népesebb települések (városok és községek), így Gödöllő, Gyula, Kál, Makó, Mohács, Érd és Békés már az 1960-as évek elején, társulati úton építették vízmüveiket. A községi lakosság ivóvízellátásában a vízi közmű társulatok megalakulását követően megindult gyors ütemű fejlődést mutatja az alábbi táblázat.154 Az 1945 előtti állapotokhoz képest jelentős volt a fejlődés. 1958-ban 190 településen működött törpe vízmű.155 Baranya megyében 14 db Bács-Kiskun megyében 8 db Békés megyében 5 db Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 34 db Csongrád megyében 1 db Fejér megyében 18 db Győr-Sopron megyében 7 db Flajdú megyében 1 db Heves megyében 12 db Komárom-Esztergom megyében 11 db Nógrád megyében 7 db Pest megyében 12 db Somogy megyében 3 db Szabolcs-Szatmár megyében Odb Szolnok megyében 3 db Tolna megyében 10 db Vas megyében 5 db Veszprém megyében 30 db Zala megyében 9 db A táblázatból kitűnik, hogy 1967. év végén a falusi lakosság 23 %-a (1,3 millió fő) részesült közműves vízellátásban az 1960. évi 8,5 %-kal szemben. Különösen jelentős volt a növekedés Tolna, Csongrád és Békés megyékben, ahol az ellátottság mértéke 1967. év végére 34-44 %-ra emelkedett. A falusi vízellátás költségei csökkentésére és a kivitelezés gyorsabb végrehajtása érdekében előre gyártott szerkezetek alkalmazására volt szükség. Különösen kiemelkedő az acélszerkezetű víztornyok - hidroglóbuszok - széles körű elterjedése, valamint a vastalanításra alkalmazott Fermasicc berendezés. 204