Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)

Vízellátás fejlődése a második világháborút követően Dél-Dunántúl Pécs vízmüvének fejlesztése A város vízellátásában az 1950-es évek nehéz időszakot je­lentettek. A Tettye forrás vízhozama a száraz években ka­tasztrofálisan csökkent, a vízhozam növelésére irányuló munkák sikertelensége és a Meszes környéki bányakolóni­ák vízellátási kötelezettségének a vízműre való átruházása, az egyre növekvő - akkor 150 km-es - hálózat és az iparo­sítás a Tortyogó vízbázis erőltetett igénybe vételére sarkal­ta a városi vízmüvet. Ennek eredménye 1952-ben a Tortyogón a forrásgaléria kiszáradása, a kutak vízadó ké­pességének csökkenése, a depressziós terület növekedése, mélyülése volt. A város vezetése minden eszközt megragadott arra, hogy a politikai vezetés által preferált ipari üzemek igénye mellett a lakossági ellátás is érezhetően javuljon. Törekedtek ezért a város környéki területek részletes hidrogeológiai feltárá­sára. Ezek azt mutatták, hogy a város térségében a növek­vő lakossági igények is csak szűkösen lehetnek biztosítha­tók az ipar, nevezetesen az épülő pécsi Hőerőmű 20 ezer m3/nap igénye csak a Dunából fedezhető. Ehhez Mohács­ról a város határában lévő Üszögpusztáig meg kellett építe­ni a kb. 35 km hosszúságú, NA 700-as vezetéket, amely az első változat szerint kizárólag ipari víz biztosítása céljából került volna lefektetésre. A lakosság ellátása azonban a továbbiakban is több vizet igényelt, így a Tortyogó vízbázison nagyobb mértékű re­konstrukciós munkák kezdődtek meg. A fejlesztést nyoma­tékosan sürgette az uránérc kitermeléséhez kapcsolódó víz­igény kielégítése is. Az akkori idők túlzásainak megfelelő­en a hadiüzemként kezelt ércbányászat ellátó rendszerét végül 1955-től a Pécsi Vízműnek kellett kialakítania, ezért a bányászat teljes igényét a város legbiztonságosabb vízbázi­sát jelentő Tortyogóról elégítették ki. Ilyen helyzetben a nö­vekvő ipari vízfelhasználást csak a lakossági ellátás színvo­nalának rovására lehetett teljesíteni. A feladat megoldhatatlanságát mutatja, hogy az uránbánya telepítésekor 40 ezer m’/nap vízigényt jeleztek, mely meg­haladta a város akkori teljes napi termelését. Később kide­rült, hogy jóval kisebb mennyiség is elégségesnek mutatko­zott a bányászati tevékenység és a hozzá kapcsolódó külön­féle igények ellátásához. A túlzott igények teljesítésének kényszere azonban olyan folyamatot indított be, amely meghatározta a későbbi évek lázas tevékenységét. A vízmű rövid idő alatt több mint 22 km-es hálózatot épített ki a bá­nyaüzemek ellátására, mely elkészültekor négy zónára osz­tott rendszert alkotott. A dunai távvezeték építésének megkezdésekor a Hőerőmű átadta a Pécsi víz környezetére és a pellérdi rét környékére szóló vízkutatás jogát a vízműnek. Tovább folytatódott a Tortyogói vízbázis rekonstrukciója, további 22 kutat fúrtak, áttértek a búvárszivattyús üzemeltetésre, új 1250 m3-es fo­gadó medence épült, felújították az energiaellátó rendszert és átépítették a központi gépházat. A városi hálózat bővíté­seként 7 km, NA 300-as gerincvezeték épült. A fejlesztések­kel a vízmű teljesítménye 18 ezer rm/nap-re növekedett. A dunai vízkivétel és az, NA 700-as távvezeték elkészülté­ig a városhoz közel kellett megbízható vízbázist találni a szinte mindennapos vízhiány hatásos enyhítésére. Az új re­ménybeli vízbázison, a város és Pellérd település közötti te­rületen megkezdték a kutak fúrását. Az első eredmények azt jelezték, hogy a terület alkalmas tartós és nagyobb ho­zamú vízkitermelésre. Az első négy kutat 1957-ben köthet­ték be a hálózatba a megépült 7 km-es vezetéken keresztül, ez 2000 m3/nap többletet jelentett. 1960-ban a dunai víz megérkezett Üszögpusztára, de ez Felvételek Pécs múltjából 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom