Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően évek elején kezdődött meg. Az 1970-es évek közepén a vízellátásban mennyiségi és minőségi problémák jelentkeztek. A szolgáltatott vízmennyiség növelésére öt mélyfúrású kutat helyeztek üzembe és megépült az 500 m’-es vasbeton víztorony. A minőségi gondot és robbanásveszélyt jelentő metángáz eltávolítására a József Attila úti vízmű telepen gáztalanító berendezéseket szereltek fel. Ezek üzembe állításával azonban más jellegű minőségi gondok tovább növekedtek. Ezeknek a nehézségeknek megszüntetését és a kielégítő mennyiségi ellátást a Közép Békési Regionális Rendszerhez való csatlakozás hozta meg 1990-ben. Üzemeltető: Békés Megyei Vízművek Rt. Vésztő A településen a közműves vízellátás megvalósításáig a 19. század végén és a 20. században készített artézi és Norton kutak szolgálták ki a fogyasztókat. 1953-ban két utca részére körzeti vízmű épült. A vízszolgáltatás 1959-ben kezdődött meg, körzeti ellátással. Vésztő egész területére kiterjedő közműves vízellátás rendszerét 1968-1972 között építették ki. A meleg vizet adó kutakhoz kapcsolódva megépült a vízvezeték hálózat és 1970-ben a 250 m3-es víztorony. A vízmüvet az ún. Vadasi legelőn és a Kiserdőben fúrt kutak táplálták, melyek közül kettő (652 méter és 515 méter talp- mélységű) 36 °C melegvizet adott. A hőmérséklet csökkentésére két további 16 "C-os vizet adó kutat kapcsoltak be. Ezek közül az egyikre azonban gáztalanítót kellett felszerelni. A vízigények növekedése miatt a későbbi években további kutak létesültek. A kevert víz arzén tartalma azonban lényegesen meghaladta a határértéket, így szükségessé vált 1994-ben a város vízmüvének 2 x 500 m3-es fogadó medencén keresztül a Közép Békési Regionális Rendszerhez való csatlakoztatása. Üzemeltető: Békés Megyei Vízművek Rt. Gyomaendrőd Az akkor még nagyközségi státusszal rendelkező településen, Gyomán az 1960-as évek elején 22,5 km elosztóhálózattal és 100 m3-es hidroglóbusszal kiépített 1120 m3/nap kapacitású vízmű 1962-től kezdve üzemelt.144 A víztermelő kutakat a víz magas ammónia tartalmuk miatt a termelésből 1987-ben kiiktatták. A két szomszédos - akkor még önálló - település közös vízmű társulata 1973-ban alakult meg az egységes vízellátás kiépítése céljából. Ennek érdekében Gyoma és Endrőd köz- igazgatási határán 1973-1979 között 16 db mélyfúású kút készült és kialakították a II/A jelű vízmű telepet, ahová az ott épített vízkezelő-műbe vezették az 1985-ben fúrt újabb kutak vizét is. A termelő telepek tótjainak vizét a vízmű telepen zártszűrős technológiával vastalanították. Ugyancsak itt épült meg az 500 m3- es térszíni tároló medence és a 600 m3-es víztorony, ahová az átemelő szivattyútelep jutatta a két település ellátására szolgáló vizet. Természetesen a vízmű telep kialakításával párhuzamosan megépült a már összevont település egészére kiterjedő főnyomó és elosztó hálózati rendszer is. A vastalanító üzemét 1991-ben le kellett állítani, mivel működése során intenzív nitrifikáció indult meg az ammónia tartalmú kútvizek következtében. A megfelelő minőségű víz szolgáltatása érdekében dönteni kellett arról, hogy drágább vízkezelési technológiát valósítanak-e meg, vagy a város vízmüvét távvezeték kiépítésével az akkor már üzemelő regionális rendszerhez kapcsolják. Az illetékesek az utóbbi megoldást választották, így 1999-ben sor került Gyomaendrőd város vízmüvének a Közép Békési Regionális Rendszerhez való csatlakoztatására. Üzemeltető: Békés Megyei Vízművek Rt. Dévaványa A település vízmüvének kiépítése két víztermelő telep létesítésével 1968-között történt meg társulati beruházásban. Az I. számú telepen 3 kutat fúrtak és vizük kezelésére vas- mangántalanító készült, a II. számú telepen ugyancsak 3 kút került bekapcsolásra vízkezelés nélkül. A 350 m3-es víztoronnyal, körvezetékes hálózati rendszerrel épített vízmű kapacitása 1540 m3/nap volt. A vízhozam csökkenése és a vízigény növekedése miatt mindkét víztermelő telepen további 2-2 kút létesítésével növelték a szolgáltatott mennyiséget az 1980-90-es években. Az I. számú telepen működő vastalanítóban tapasztalt nitrifikáció minőségi problémái és az ennek következtében jelentkező mennyiségi gondok megoldása céljából került sor a város vízellátó hálózatának távvezetéken, térszíni 500 m’- es tárolón és új átemelő gépházon keresztül a Közép Békési Regionális Vízműhöz való csatlakozására 1998-ban. A regionális hálózatra való csatlakozással egy időben üzemen kívül lett helyezve az eddigi vízellátást biztosító rendszer. A csatlakozással együtt több rekonstrukciós jellegű munka is készült a hálózat megerősítése és az üzemeltetés hatékonyságának növelése érdekében. Üzemeltető: Békés Megyei Vízművek Rt. Környei László 166
