Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően csőit Gyulaváriban 300 m’-es víztorony biztosítja. A vízmű kapacitása 28.800 m3/nap. Battonya A város közműves ivóvíz ellátásának kiépítése a VIZITERV tervei alapján 1961-ben tanácsi beruházás keretében kezdődött meg. A szűkített program alapján 1 db mélyfúrású kút 50 m3-es mélytárolón és hidroforos rendszeren keresztül a város központját látta el. 1965-67 között újabb mélyfúrású kutak készültek és a Petőfi téren 200 m3-es víztorony épült, a hidroforos üzemet kiiktatták. A hálózat bővítésével 1975- ben a város 50 %-ára terjedt ki a közműves vízellátás. További kutak fúrására került sor 1979, 1982 és 1988. években, majd társulati beruházás keretében 1989-ben megépült - a 200 m3-es víztornyot kiváltva - az 500 m3-es vasbeton víztorony. A vízmű telepen 500 m3-es Hyperstat típusú térszíni tároló, a magas metángáz tartalmú kútvizek kezelésére 3 db VLV gáztalanító berendezés, ADVANCE klórozó, URH és VM folyamatirányító rendszer létesült. Az 1990-es évek végén a vízfogyasztás csökkenése lehetővé tette a gázos kutak, az 500 m3-es mélytároló és a gáztalanító berendezések üzemen kívül helyezését. A vízmű folyamatos üzemű, a vízműkutakból történő víz- kitermelés vezérlése a vízműtelepen lévő Danfoss típusú nyomásérzékelős kapcsolóval történik. A vízműkutakból kitermelt vizet búvárszivattyúk segítségével juttatjuk a vízműtelepen lévő klórozón keresztül az elosztóhálóza tba. A kiépített vízhálózat körvezetékes rendszerű, amely teljesen egészében lefedi a település vízellátást. A főkör NA 150-as nyomócső, a teljes hálózat hosszából 56,5 km elosztóvezeték és 35,3 km bekötővezeték. A vízmű mértékadó kapacitása a beépített szivattyúk szerint 1914 m3/d. Üzemeltető: Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1992-ig); Dél-Békési Vízművek Kft. (1993-2001-ig); Békés Megyei Vízművek Rt. (2002-től) Mezőhegyes A település első mélyfúrású kútja 1886-ban létesült a Ménesbirtok vízellátása céljából. A gazdasági épületek, kaszárnya, lakások kiszolgálására öntöttvas hálózat, majd 1904-ben falazott szerkezetű víztorony épült. A rendszer egy része - néhány éve fúrt új kúttal - ma is üzemel. További kutakat fúrtak az 1900., 1902. és 1906. években. Az ezekhez kapcsolódó vezetékek a Ménesbirtok, Cukorgyár, a MÁV létesítményeit szolgálták ki, de már a település központjának egy részén is lehetővé tették a vezetékes vízellátás igénybe vételét. Az öntöttvas csövekből kiépült hálózat a Ménesbirtok kezelésében üzemelt. A közüzemi vízellátás az 1970-es évek végén kezdett kialakulni új kutak fúrásával, vízmű telepek kiépítésével és a régi öv. hálózatok cseréjével. 1977-1986 között négy kutat fúrtak, a Cukorgyártól 2 db kút üzemeltetését vették át. Kezdetben a vízmű hidroforos rendszerben üzemelt, ezt a módot váltotta fel az 1978-ban épített 500 m3-es vb. víztorony. A kutak egy részének magas metán tartalma szükségessé tette a gáztalanítást. Erre a célra Kessener rendszerű gázmentesítő került üzembe helyezésre 1978-ban. A gáztalaní- tott kútvíz és két további kút vize közvetlenül 50 m3-es térszíni tárolóba került, ahonnan a gépházi szivattyúk emelték a hálózatba. 1995-ben újabb kutakat fúrtak. Ezek vize nem tartalmazott metángázt, így a gázos kutak és a gázmentesítő berendezés üzemen kívüli állapotba helyezése után a működő kutak RPLC folyamatirányítási rendszerrel történő vezérléssel közvetlenül 35 km-es hálózatra termelnek. A vízmű kapacitása 3700 m3/nap, üzemeltetője a Békés Megyei Vízművek Rt. Tótkomlós A város közműves vízellátása társulati beruházás keretében valósult meg. A vízmű társulat 1962-ben alakult, a vízmű kiépítése a Békés Megyei Tervező Vállalat tervei alapján 1963-ban kezdődött és szakaszos üzembe helyezéssel a szolgáltatás 1965-ben indult meg. A Békéssámsoni úton létesült vízmű telepen egy kutat fúrtak. Ennek és a fürdő 1943-ban fúrt 42 C -os vizű kútjának a 2 x 100 m3-es tárolóba való bevezetésével, hidroforos rendszerrel indult meg a szolgáltatás. A vízigények növekedése és a vízminőség javítása tette szükségessé a vízbázis kapacitásának növelését. 1969-ben két új kutat fúrtak a vízmű telepen. Ezek bekapcsolása lehetővé tette a melegvizű fürdő kút kiiktatását. Az üzemvitel javításához szükséges létesítmények 1971-ben készültek el. A kútvizek metángáz tartalmának eltávolítására 1978-ban VLV. gáztalanítókat szereltek fel, majd újabb már gázmentesítővei ellátott kutat kapcsoltak a rendszerhez. A hidroforos üzemeltetés 1983-ban szűnt meg, amikor a Vásártéren felépült az AK 200-30 típusú víztorony. A magas-tároló és a hálózat táplálását szolgáló átemelő szivattyútelep modernizálására 1994-ben került sor. Az évtized végén a 2900 m3/nap kapacitású vízmű gázmentesítése során a vízminőség javítása (másodlagos szennyezés kizárása) érdekében áttértek a vákuumos rendszerű gázmentesítésre és a folyamatos klórgáz adagolására. A vízmű üzemeltetője jelenleg a Békés Megyei Vízművek Rt. Békéscsaba Az alföldi településeken a 19. században kialakult artézi és Norton kutakkal való vízellátás volt jellemző Békéscsabán is 1962-ig. Ekkor kezdődött meg a közműves vízellátás kiépítése az Újkígyós határában, az 50 méter körüli mélység163
