Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)

Vízellátás fejlődése a második világháborút követően üzembe állított kutak száma jelentősen növekedett. A má­sik, különösen a falvak vízellátását előmozdító berendezés a könnyen telepíthető és viszonylag nem drága acélszerke­zetű víztorony, a hidroglóbusz133 megjelenése volt. A városi vízművek korszerűsítésében az új technológiával épített, csúszózsaluzással készült vasbeton víztornyok ját­szottak jelentős szerepet. Új műszaki megoldást jelentett az 1960-as évek elején a he­lyi vízkészletből el nem látható nagyvárosok vízigényének távolabb fekvő vízbázisokból távvezetéken keresztül való biztosítása. (Pécs, Mohács, Debrecen, KFCS) A vízszegény térségek, bányavidékek ellátására megindult a regionális vízművek építése, melyek a központi vízterme­lő telepekről a települések között fektetett távvezetékeken szállított vízzel biztosították a térség ellátását. Ebben az időszakban jelentek meg a több települést gazdaságosan közös vízbeszerzési forrásból ellátó kistérségi vízellátó rendszerek is. A műszaki fejlesztés jelentős eredménye volt ebben az időszakban az üzemeltetés színvonalát emelő táv­jelző, távirányító műszerek, berendezések megjelenése és a városi, különös képen pedig a regionális rendszerek haté­kony üzemvitelében való használata. Az 1970-es 1980-as években, a települési vízellátás előreha­ladásával egyre nagyobb leszakadás mutatkozott a vízter­melés és az elhasznált víz elvezetése és elhelyezése között. Főleg a kis településeken a szennyvízelhelyezés szinte egyetlen módját annak szikkasztókon keresztül a talajba való bevezetése képezte. A vízellátás működésének időtar­talma és a termelt víz mennyisége és elszikkasztása függvé­nyében egyre több településnél nyilvánvalóvá tette, hogy a felszínalatti környezet azt nem tudja a korábbi egyensúlyi helyzet fenntartásával fogadni, melynek következménye a települések alatti talajvízszint emelkedése volt. Különösen a mély fekvésű területeken (Tisza-völgy, Körös vidéke, stb.) egyes települések alatt olyan vízdombok képződtek, ame­lyeknél a település centruma és pereme között 3 m-t is meg­haladó vízszint különbség volt észlelhető. A jelenség akkor vált kritikussá, amikor a vízszint emelkedés az emésztők fenékszintjét elérte és meghaladta, de még inkább, amikor is a régebbi építésű házak hiányos alapjait elérte és ezek az építmények sorozatosan tönkrementek. Az 1985-ös évben ez a helyzet a katasztrofális mértéket elérte, és olyan tele­püléseknél volt jellemző ez az állapot, mint Mezőtúr, Túrkeve, Karcag, a kisebb településekről nem is beszélve. Ezen a helyzeten részben a következő évek aszályos időjá­rása, később pedig a víztermelés drasztikus csökkenése se­gített, de az alapkérdés továbbra is nyitott maradt. A Fővárosi Vízművek és a vidéki városok vízellátásának fejlesztése a növekvő vízigények kielégítése érdekében Az 1950-től a 100 éves jubileumig, 1968-ig terjedő majdnem két évtizedes nehéz, megfeszített munkával teli időszak volt a Fővárosi Vízmű történetében. A vízigény rendkívül gyors és nagy mértékű növekedésével - minden erőfeszítés ellenére - a víztermelés, szolgáltatás az első évtizedben nem tudott lépést tartani, így állandóvá vált az igénynöve­kedés és a termelőkapacitás közötti versenyfutás. Az 1950-es évek első felében a lakosság számának negyed­milliós növekedése, valamint az ipar rendkívüli fejlődése a vízigényeket annyira megnövelte, hogy a korábbi évtizede­ken keresztül tapasztalt évi 2-2,5 %-os vízfogyasztás növeke­déssel szemben 1951-től kezdve az évi növekedés 14 %-ra emelkedett. Az igen magas igények és a fejlesztéshez rendelkezésre ál­ló pénzügyi és műszaki lehetőségek következtében 1950-től 116 A margitszigeti víztorony

Next

/
Oldalképek
Tartalom