Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően Az ipari vízgazdálkodás rendjéről szóló 2/1979. (V. 26.) OVH rendelkezés olyan szakmai követelményrendszer kiépítését és működtetését írta elő, amely az egyre szigorodó vízminőség védelmi előírásokra figyelemmel nemcsak rendkívül előremutatónak, hanem hatékonynak is bizonyult. A rendelkezés olyan vízgazdálkodási rendszer kialakítását írta elő, amelyben folyamatosan figyelemmel kísérhetők az azokkal kapcsolatos megfigyelések, mérések nyilvántartások, ellenőrzések, ugyanakkor azok adatai végrehajthatók és felhasználhatók a vízgazdálkodás érdekében. Nagyon fontos követelményeket fogalmazott meg a rendelkezés az ipari vízgazdálkodási szakemberek alkalmazása, képesítése és szakképzése terén. Az ivóvíz minőségű víz ipari célokra történő felhasználásának csökkentése érdekében a 3/1970. (XII. 18.) OVH-ÁH számú rendelkezés előírta, hogy a nagyfogyasztók által a közüzemi vízműtől beszerzett, ipari célokra használt ivóvíz mennyiségére vízfogyasztási keretet kell megállapítani. A rendelkezés természetesen meghatározta az ipari célú fogyasztás és a nagyfogyasztó fogalmát is. Bár elsősorban szervezeti kérdés, de a jogfejlődésre lényeges hatással bírt, hogy a 2038/1967. (VII. 11.) Korm. sz. határozat az OVH elnökét ágazati miniszteri jogkörrel ruházta fel, ami azt jelentette, hogy a szakmai és szervezeti irányítás mellett az ágazatpolitikai feladatkör is megjelent. A korszerű vízgazdálkodás lefektetésének alapja a vízügyi törvény megalkotásával kezdődött meg; összefoglalva az előző időszak jogfejlődésének eredményeit és irányt szabva a további fejlődésnek. Ez a munka, azaz a vízügyi jog kifejlesztésének folyamata az 1970-es években lezárult. A víz- gazdálkodás fejlődésének vonala az 1980-as évektől lelassult, amely a külső gazdasági körülményekkel, de belső szakmai-szervezeti okokkal is magyarázható. A vízi szakfeladatok köre egyre bővült és differenciálódott. Ennek megfelelően a vízgazdálkodással szemben újabb és újabb társadalmi elvárások, kormányzati követelmények jelentek meg. A környezetvédelmi gondolkodás térhódítása, s a környezet védelmének változó szempontjai megannyi új kihívást jelentettek a vízgazdálkodási ágazat számára. Ebben az időszakban a Minisztertanács 1020/1985. (III. 20.) sz. határozata az Országos Vízügyi Hivatal elnökének feladatát és hatáskörét rendkívül széles körben húzta meg. A vízellátás és csatornázás szakterületén az alábbi tevékenységeket jelölte meg: ivóvíz és ipari (nyers) víz termelése, szolgáltatása (ivó- és ipari-vízellátás) a fürdőszolgáltatás, a hévíztermelés és -szolgáltatás, az ásványvíztermelés és -szolgáltatás, a szennyvízelvezetés (csatornázás). Az Országos Vízügyi Hivatal, továbbá az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal feladat- és hatáskörét - az 1987. évi VII. törvény 2. §-a alapján -, figyelemmel az 1069/1987. (XII. 18.) MT hat. 4. pontjára is; a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium vette át. A vízügyi szervezet bázisán integrálódott a vízügyi és környezetvédelmi (természetvédelmi) területi szervezet. A műszaki fejlődésről és az új problémákról A települések vízellátásának megindult fejlesztése és ennek során a fokozódó vízigények kielégítése új, korszerű műszaki megoldások bevezetését, berendezések, gépek és eszközök használatát kívánta meg. Ezek közül a települési közműves vízellátásban legfontosabb volt a búvárszivattyúk alkalmazása, melyek lehetővé tették a mély nyugalmi vízszintű kutak üzembeállítását, víztermelésbe való bekapcsolását, új vízművek kiépítését. A búvárszivattyúk megjelenésével az új kutak fúrása és ezzel a közművesítés üteme újabb lendületet kapott, az 125 A pacsai vasbeton víztorony
