Bertók László (szerk.): Víztornyok Magyarországon (MAVÍZ, Budapest, 2007)

A MÁV Intze-típusú tornyai

15-1000 m3-es kivitelben gyorsan elterjedt Európa-szerte.

A Remscheidban 1883-ban felépített I-es típusú Intze-tartá- lyos torony olyan 400 m3 űrtartalmú, acéllemezekből szegecselt, felül nyitott vízmedencét tartalmazott, amely egy gömbkupola, egy forgáskúp és egy körhenger összeillesztésével jött létre. Az ilyen tartály egyetlen körgyűrűre támaszkodik, amely mentén csak függőleges irányú erők adódnak át az alátámasztó szerkezetre. A külföldi példákhoz hasonlóan e tartályok városképi megjelenítését hazánkban is igyekeztek jellegzetes fa-, tégla-, illetve rabitzszerkezetű borítással tetszetőssé tenni. Az 1900-ban épült szolnoki MÁV-víztorony pusztuló műemlékként is szép példája az I-es típusú tartályt rejtő tornyoknak, az újpest-istvánteleki tornyokhoz hasonlóan.

that quickly became popular throughout Europe in 15-1000 m3 sizes.

The type I Intze-tank tower was built in Remscheid, in 1883. It contained an open water pool with 400 m3 capacity made of riveted steel-plates. The tank's form composed of a cupola, a cone and a cylinder. This tank is supported by a ring that ensures that the lower support structure only has to bear upright loads. Following foreign examples designers tried to create a more appealing look for these tanks by using wooden, brick and 'rabitz' coating. The MÁV water tower from 1900 is a nice example of the type I tanks, similar to the one in Újpest-Istvá ntelek.

ll