Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)
I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 3. A vízügyi szervezet kiépítése és változásai 1948-1951 között
valamint ár- és belvízvédekezési ügyek területi intézésére létrehozott vizqazdálkodási körzeteket, továbbra ezek kirendeltségeit. A körzetek, illetőleg a kirendeltségek vették át az egyidejűleg megszűnt folyammérnöki, illetőleg kultúrmérnöki hivatalok, valamint a vizitársulatok ügykörét. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal viszonylag korlátozott hatásköre, elnökének felügyeleti megkötöttsége, főként pedig a hivatal kettős felügyeletének sikertelensége a vízügyek intézésében - kiváltképpen a több tárca ügykörét érintő országos jelentőségű ügyek előmozdításában - számos nehézséget okozott és gátolta a vízgazdálkodás kifejlődését. Ezért a vízgazdálkodást érintő ügyekben eljáró vagy azokban érdekelt különböző államigazgatási szervek egységes működésének biztosítására a kormány 1949 októberében 11 tárca képviselőjéből álló tárcaközi bizottságot. Országos Vizqazdálkodási Tanácsot /OVT/ hozott létre. A Hivatalnál hiányzó ’’operativitás" pótlására a Tanács havonta rendszeresen ülésezett, titkársági feladatait az OVH látta el. Határozatai véleményes javaslatok voltak az illetékes miniszter számára, aki egyet nem értés esetében a Nép- gazdasági Tanács /NT/ döntését kérhette, de magának az OVT-nak is joga volt az NT elé előterjesztést tenni. Egyebekben a Hivatal feladatkörét, működését és felügyeletét az OVT működése nem érintette, ám eredményei sem sokkal haladták meg - a bizottsági működés nehézkessége és korlátozott hatásköre miatt - a Hivatal működésének hatékonyságát. A területi szervezetet már 1949-ben újabb FM-rendelkezés módosította. Az eredeti szervezés szerint ti. a területi szervezetek az OVH szervezeti részlegeiként, mint annak kihelyezett egységei működtek. Ez az újabb szervezés világosan kife - jezésre juttatta, hogy az OVH és az alsófoku szervei különálló szervezeti egységek, egyaránt jogi személyek, amelyek egymással alá-, illetőleg fölérendeltségi viszonyban vannak. A rendelkezés kimondta továbbá, hogy a vízgazdálkodási ügyekben az OVH a másodfokú, a vízgazdálkodási körzet az elsőfokú közigazgatási hatóság, mig a körzetnek jogi személyiséggel tovább25
