Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 3. A vízügyi szervezet kiépítése és változásai 1948-1951 között

ra sem rendelkező kirendeltségei csupán vizügyi-müszaki feladatokat látnak el.

Az 1950. január 1-ével végrehajtott államigazgatási területrendezés a vizgazdálkodási körzetek és kirendeltségek határainak és székhelyeinek módositását is maga után vonta. Ekkor 12 körzet alakult, a kirendeltségek helyett pedig 13 sza- kaszmérnökség Qti. nem minden körzetnél és nem mindegyiknél egyforma számban) létesült. Az uj szervezés, főként a körzetek székhelyeinek megállapitása, az újonnan kialakitott megyei székhelyekre és területekre figyelemmel történt ugyan, de a vizügyi államigazgatási egységek határai már ekkor eltértek - mint korábban is mindig - az általános államigazgatási határoktól, s egy-egy körzet működési területe több megye területére terjedt ki, többé-kevésbé a vizügyi védvonalak, folyószakaszok,illetőleg a vizföldrajzi viszonyok alapulvételével.

Ezzel 1950 elején lezárult az első egységes vizügyi szervezet működésének első - a földművelésügyi igazgatás körében lefolyt - szakasza.

A vizügy megosztásának első jele - egyelőre azonban még a szervezet megbontása nélkül - 1950.májusában az a kormány- rendelet volt, amely az öntözési és tala.i.javitási szakfeladatokat kivonta az OVH hatásköréből és a földművelésügyi miniszter kizárólagos hatáskörébe utalta, kimondva, hogy a feladatok ellátását a vizügyi feladatoktól elkülönítve kell megszervezni.

Egyben ez a kormányrendelet megszüntette az OVH felett az FM felügyeletét, s az egész központi és területi vizügyi szervezetet - elvileg szervezeti különállásának fenntartásával, valójában az OVH-t a KPM főosztályaként megszervezve a KPM szervezetébe és kizárólagos felügyelete alá utalta.

26