Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

BEVEZETÉS

Ezek a határpontok eléggé határozott tartalmú és jelleg­zetes saját tendenciájú külön fejlődési szakaszokat határol­nak el a vízügyi államigazgatás, ezen belül a vízgazdálkodási közfeladat, szervezet.szaktevékenység és jogi szabályozás fej­lődési folyamatában egyaránt. A közfeladat tartalmi elemeinek, illetőleg intézményei és jogi szabályozása formai kereteinek szintézésben a vizüqy fő fejlődési szakaszai tehát a követke­zők : 1948-1953: a felszabadulás utáni vizüqyi fejlődés előkészítő szakasza, új társadalmi-gazdasági alapokon, egyre több új szabályozási elemmel, de egységes szerve­zeti keretek nélkül, illetőleg rövid átmeneti egy­ség után e kereteket megbontva, a vizügyi feladat és szervezet más államigazgatási területek atomi­zált részeként van megszervezve; 1953-1964: az egységes vizügyi államigazgatási szervezet lét­rejöttével, többszöri feladatbővülés után a tel­jes vízgazdálkodási feladatkörnek egy főhatóság hatáskörében való kialakulásával, megindul és ro­hamosan fejlődik az egységes vizügyi államigazga­tási tevékenység, majd - ezen belül, formális for­dulópontot nem jelentő - tartalmi fordulatként, a mennyiségi változásoknak minőségi változásokba va­ló átmenetével, a 60-as évek elejétől megkezdődik a modern vizgazdálkodás alapjainak lerakása és fo­lyamatos fejlesztése; 1964-1967: az egységes vizügyi államigazgatás szervezetét és jogrendjét egységes rendszerbe foglaló, s ezzel az eddigi fejlődést betetőző, a vizgazdálkodási feladatok és szervezet alapvető jogelveit megha­tározó alaptörvény - a vizügyi törvény - alapján folytatódik a vizgazdálkodás egyre magasabbra i­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom