Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

BEVEZETÉS

velő fejlődése, a törvény által megállapított keretek kitöltésével pedig a vízügyi államigazgatás szervezetének és jogrendjének részletes kiépítése ;

1968 után: a vizqazdálkodás önálló népgazdasági ágazattá,országos hatáskörű szerve ágazatirányitó főhatósággá válik, a vízgazdálkodásban kialakulnak az u j gazdaságirányítási módszerek és egyre fokozódó mértékben érvényesülnek a közgazdasági elemek, mindennek megfelelően pedig szervezetében nagyarányú változások mennek végbe.

Magától értetődik,hogy ezek a határpontok és az általuk elhatárolt periódusok nem jelentenek éles határvonalakat, a- lapvetően elkülönülő korszakokat. 1953-1970 között, illetőleg napjainkig a vizüqy alapvető egységét meghatározza az, hogy a vízgazdálkodási közfeladat az államigazgatás önálló szakágazatában, a vizüqyi ágazatban egységes főhatósági irányítással és szervezeti végrehajtással valósul meg, szabályozása pedig egységes, viszonylag önálló szakterületét alkotja az államigazgatási jognak. Az egyes periódusok tehát inkább jellemző fejlődési tendenciákat tükröznek, a fejlődés különböző fokozatait jelzik az egységes szervezeti kereteken belül, semmint egymástól független vagy egymással szembenálló fázisokat alkotnának. A későbbi szakaszok eredményei nem a semmiből keletkeztek, hanem az előző évek munkájára támaszkodnak; s létrejöttükkel nem áll meg a fejlődés, hanem alapul szolgálnak a következő szakaszok újabb fejlődési tendenciáinak kialakitá- sához. A vizugyi igazgatás történeti vizsgálatának legfőbb tanulsága éppen az, hogy az egységes vizügyi szervezet életét elemezve állandó, egységes elvi és módszertani szempontok által vezérelt folyamatos fejlődést, növekedést állapíthatunk meg .

17