Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
tik...” Ilyen módon reméli a tanács, hogy a város vízszínelését 14—15 hónap alatt befejezik, s ebben a reményben utasítja László főmérnököt, hogy . .a város vízszínelósi átnézeti térképének teljes elkészítését kitelhetőleg siettesse, s hitelesíttetvén ide mutassa be...” 1874. június 17-én László Károly jelenti [50], hogy „a város vízszínelési művelete” befejeztetett, sőt a munkálat hitelesítésére kiküldött bizottság is elvégezte feladatát. A bizottság Szűcs Imre tanácsnokból, László Károly főmérnökből, Parragh Gedeon és Szilády Lajos mérnökökből állott. (Ez utóbbi Vörös László kaposvári megyei főmérnök ve je volt.) A hitelesítési jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a bizottság ugyanazzal a műszerrel, amellyel a két vállalkozó mérnök dolgozott, 21 főpontot megvizsgált ; majd tüzetesen átnézték az észlelési jegyzőkönyveket és a számítási munkarészeket, végül a térképeket, s „...ennélfogva a vízszínelési külső munkát, az azt mutató jegyzőkönyveket s a térképet helyesnek és tökéletesnek nyilvánították.” A szóban forgó vízszínelési alaptérképet a kecskeméti állami levéltárban Balanyi Béla megtalálta [51]. Lécekre erősített, 173x130 cm nagyságú, kb. 1 : 3640 méretarányú, igen lialavány rajzú térkép. Eines vászonra húzva. Papirosának anyaga igen megviselt, erősen töredezett és szakadozott. Le másoltattam és egy 1 : 10 000 méretarányú térképlapra dolgoztattam át [52]. Az eredeti térképen a szerző neve nem található. Mindamellett bizonyosra vehető, hogy Székely Sándor mérnök műve. A tanácsülési jegyzőkönyvekből kivehető ugyanis, hogy Koczó Sándor inkább a számítási munkálatokat végezte ; a nagy türelmet és sok időt igénylő rajzi és térképezési munkával pedig lehetőleg segódmérnökét foglalkoztatta. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a hitelesítést követően egy hónap múlva 1874. július 17-én kelt jegyzőkönyv 5. pontjában a következőket olvassuk [53] : „Minthogy a megállapított utcza s járda magasságok kitűzésénél múlhatatlanul szükség lesz 60—80 állandó (fix) pontra, az az ércből készítendő lapra, azok mindjárt rendeltessenek meg, hogy az alatt, amíg a fentebb említett belső munkák folynak, elkészíttessenek és azután a város különböző részein szilárd épületekbe minél előbb befalaztassanak.” Ezek szerint az egész városi szintezés hitelesítésének csakis levert facö- vekek, valamint esetleg néhány lépcső vagy küszöb meghatározott magasságára kellett vonatkoznia. A feltehető legszerencsésebb esetben a befalazandó vastáblák leendő magasságát a hitelesítéskor már a festett vonal jelölte a házak falán. A műveletet így is idő előttinek és feltétlenül elsietettnek tartjuk, amit csak a városi tanács türelmetlensége magyaráz. (A nem sokkal korábbi Doletsko- féle pesti lejtmérés felülvizsgálata alkalmával az öntött vas falitáblák már be voltak falazva, tehát a hitelesítő mérések ezekre vonatkoztak !) [54]. Végül is a városi tanács újabb szerződést kötött Koczó Sándor és Székely Sándor mérnökökkel a munkálatok hátralevő részének befejezésére azzal, hogy . .egy év alatt a hátra levő munkálatokat minden részleteiben (kötelesek) teljesen befejezni” [55], A régi szintezésből közel félszáz alappont maradt fenn eléggé egyenletes eloszlásban. Jókarbanlétük lehetővé tette, hogy részletesebben is foglalkozhassunk változásukkal. Hogy ez a régi szintezés teljesen elszigetelt relatív rendszer-e, vagy kapcsolódik valamely más, régibb magasságméréshez, egyelőre nem tudjuk. A kérdést a hasonlítósíkra vonatkozó további vizsgálatok eredménye dönti el. 341
