Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
6.05. KOLOZSVÁR 1892-ben Kolozsvár Sz. Kir. város tanácsa azzal az indítvánnyal lépett a városi közgyűlés elé, hogy határozatilag a legsürgősebben rendelje el a város új felmérését, térképezését és lejtmérését. Az indítvány indoklása azokat a műszaki okokat tartalmazza, amelyeket már a bevezető részben kifejtettünk. A közgyűlés az indítványt magáévá téve, határozatilag kimondotta fenti munkák sürgősségét, és azonnal pályázatot írt ki a város háromszögelésére, utcák és beltelkek felvételére, általános és részletes lejtmérésre, valamint az ezekkel kapcsolatos irodai munkákra ; éspedig helyszínrajzok és az utcák hosszszelvényeinek elkészítésére, térképezésére, területszámításra, földkönyv (törzskönyv) összeállítására, térképmásolatok készítésére és végül : a város szintvonalas térképének elkészítésére. A pályázati határidőre beérkezett ajánlatok közül a városi közgyűlés Pompéry Elemér vállalkozó mérnök árajánlatát fogadta el, és vele (a 255/1892. sz. határozatával) szerződést kötött a fenti munkálatok elvégzésére. A vállalkozó mérnök Br einer Géza nevű oki. mérnök alkalmazottját családostól Kolozsvárra telepítette, és megbízta a szerződésben vállalt mérnöki munkálatok „teljhatalmú vezetésével” és lebonyolításával. A munkálatok végrehajtásának módját Breiner kimerítő leírásából [56] ismerjük. Az alaphálózatok kifejlesztésének munkáját 1893. július 1-én kezdették meg. Mivel a leírásból kifejezetten kitűnik, hogy a háromszögelési hálózat kitűzése, a gúlák felépítése, valamint a határbejárás volt időrendben az első feladat, valószínű, hogy a szintezési hálózat kifejlesztésének munkálataira csak 1894-ben került sor. Szintezés tekintetében a vállalkozó mérnökkel kötött szerződés a következő pontokat tartalmazta. 1. ,,A cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági fixpontjaiból kiindulva az összes tereket, utczákat, azok tengelyvonalában, mindkét oldali járda-magasságban, az utczák két szélén, az egyes telkek mesgyevonalainak az utczára dűlő pontjaiban, de legalább is minden 50 méterre kellett lejtmére- tezni, illetve keresztszelvényezni. A város által beállított háromszögelési öntött vas fixoszlopokat és a vállalkozó által elhelyezendő öntött vas falitáblákat szintén lejtméretezni kellett, továbbá az utczalejtezés és az 1 : 200-as helyszínrajzok segélyével 1 : 200-as hosszléptékben utczahosszszelvényeket kellett készíteni.” 2. „A rétegtervnek 50 cm-es rétegekben való megszerkeszt hetése végett az összes belterületet minden terepváltozásnál, de legalább is 50 X 50 méteres négyzetekben kellett meglejtezni és a rétegvonalakat megszerkeszteni. Végre a magassági fixpontokról, úgymint a háromszögelési fixpontokról részletes törzskönyvet kellett készíteni.” A lejtmérés céljára a Háromszögelési Hivatalon keresztül a bécsi Katonai Földrajzi Intézettől megszerezték a Kolozsvár területén levő szintezési alappontok magassági adatát. Három pont adatait kapták meg. Ezek az alappontok : 1. Kolozsvár vasúti állomás, furatos falitábla ; 2. a főtéren levő rk. templom tornya mellett faragott kőbe vésett keresztjei; 3. a Kolozsvár- monostori gazdasági akadémia főépületén levő furatos falitábla. Ezeket a magasságokat 0,1 mm pontosan adta meg a bécsi intézet. A vasútállomástól a főtérig valamint a főtértől a gazdasági akadémiáig húzódó útvonal majdnem középütt metszi a belváros területét. Az ezen az
