Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

ilyen esetet sem ismerek. Ha semmiféle lehetőség sem volt a tábláknak épületeken való elhelyezésére, akkor szintezési köveket létesítettek a 7.03. ábra szerinti kiképzéssel. Megjegyzem, hogy mai államhatárainkon belül egyetlen ilyen követ sem találunk. Valószínű, hogy csak az Alpok és a Karszt hegyvidéki vonalain került alkalmazásukra sor.

A szintezés második időszakában szakítottak a fent leírt furatos falitábla-típussal és a 7.04. ábra szerinti szabvány használatát vezették be.

O.kc/r?

7.02. ábra

A bécsi Katonai Földrajzi Intézet falitáblája, a) nézet; b) metszet; c) a furatot tartalmazó csonkakúp alakú bronz idomtest

Ez a típus 1899-ben jelenik meg, tehát hazánkban ritkaság. Az utólag beillesztett vonalakon (pl. Bátaszék és Szabadka, vagy Lepsény és Győrasszonyfa között) található. A déli tartományokban azonban csak ez járja. Szerkezeti megoldása szerencsésebb az elsőnél. Négyszögű keresztmetszete, szabályos hasáb alakja miatt könnyebben falazható be, mint az előbbi; a feliratot tartalmazó homloklap két süllyesztett fejű csavarral mozdíthatatlanul van ráerősítve az 5 cm mély, üreget rejtő, recézett élű vasöntvónyre. A felirat szövege egyébként azonos volt az első típuséval. Lényeges újításnak számít .az a néhány mm széles konzol, amely a furat alatt a függőlécet tartó tüske megtámasztására szolgál. Ez a kis konzol azonban alkalmatlan arra, hogy a szintezőlécet közvetlenül ráállítsák [5]. A konzol felső lapja merőleges az önt.394