Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

vény homloklapjára, s mivel a furat tengelyével egybeesik, a pont magasságát is láthatóan jelzi.

I

A bécsi katonai szintezés által létesített, tszf. magasságot jelző kövek

A vasöntvény méreteit 7 X X 7 X 14 cm-nek, vagyis az akkori téglaméreteknek megfelelően választották azért, hogy az épületek falában való elhelyezése köny- nyebb legyen [6],

Kétségtelen, hogy a fura- tos falitáblák régibb típusának szabatos beépítése sok nehézséggel járt, és mégsem volt tökéletes. Ezért is vezették be az újabb típust. Ezt a nehézséget nem tekintve azonban állandósítási szemszögből eszményien jó megoldásnak mondható, mert a gyakorlat igazolja, hogy a legmaradandóbbak azok a szintezési alappontok, amelyeknek állandósítási idomdarabja színei a fal síkjával. Hazánkból is könnyűszerrel lehetne 8—10 példát említeni erre (pl. a különféle vízi és ármentesítő

7.04. ábra

rA bécsi katonai szintezés falitáblájának 1899. évi típusa élűiről és hátulról

lem

395