Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
■■■HH cl) A Sebes-Körös szintezésének Nagy-Váradtól Telegdig való kiegészítése : 3 mérföld (24 km) ; a Sebes-Köröstől a Sárrétjén át 41/2 mérf öld (36 km), összesen 7x/2 mérföld (60 km). e) A Leveles és Szártos laposok szintezése 10 mérföld (80 km). Vagyis a szintezési hálózat tökéletes kifejlesztéséhez 46 mérföld f368 km) szintezést a van szükség, ezenkívül még harántvonalak szintezése is szükséges, hogy kellő ellenőrzés is legyen. Összeállítja a Körös-szabályozással kapcsolatos mérő- és térképezőműszerek listáját és a főigazgatóságtól meg is szerzi azokat. Éspedig : 1. 4 db mérőasztalt, dioptrás vonalzókat, tájolókat, 10 hüvelykes osztású, öles mérőrudat, derékszögkitűzőt vasból, 10 öles mérőláncot 10 szeggel, öles mérőrudat fából, a mérőasztalhoz második asztallapot és műszercsomagoló ládákat. 2. Igényelt továbbá két tökéletesen felszerelt, nagyobb típusú Reichen- bach-féle szintező műszert, vízszintes körosztással, amelyen a legkisebb osztásköz 2 perc ; achromatikus távcsővel, 4-féle (cserélhető) szemlencsével, műszer- állvánnyal és műszerládával. 3. Vízsebességmérő Woltmann-féle szárnyat. 4. Két pantográfot és 5. egy 44 hüvelyk hosszúságú mérőlécet [146 ], Közben a főigazgatóság részéről kitartóan sürgetik, hogy készítse el és küldje fel a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy stb. szabályozási tervét. Ezt is elkészíti és felterjeszti 1829. dec. 29-én. Ebben a tervezetben már nemcsak lecsapoló csatornákról, rendszeres folyótisztításról, hanem töltésépítésekről is szó van. A lecsapolást a sárréti nagy csatornával óhajtja kezdeni, majd „...elérkezvén egyéberánt a töltések tsináltatásának ideje, azokat bizonyos meghatározandó systema szerint kelletik tsináltatni, már pediglen a mi azzal meg fog egyezni, vagy ellenkezni fog, azt a mostanában készített töltésekben új és nagy munkával lehet helyrehozni, mely által a munka szaporíttatik”[147]. Ehliez a rövidebb jelentéshez egy hatalmas (mintegy 250—300 oldalas) munkát csatol : kimerítő vízhelyzeti leírást a Körösök és mellékfolyóik állapotáról f 148], Ezeket a hatalmas és az egész Körös-vidék vízrajzi rendezésének végleges terveit jelentő munkákat azokban a napokban fejezi be, amikor éppen egyik segítő társát veszíti el. 1829 december utolsó napjaiban ugyanis meghalt Schmidt Ágoston mérnök. Már csak két munkatársa maradt : Vargha, a helyettese, és Fábry, a gyakornok, de az utóbbi is a nyugalmasabb megyei szolgálatban igyekszik elhelyezkedni. Huszár kedvét és munkabírását semmi sem tudja megtörni. Néhány hónap múlva újabb (27 oldalas) tanulmányt terjeszt be a főigazgatósághoz. Címe : „Topographico-Hydrographico descriptio Inundationum Hortobágy, de anno 1830, in connexione cum Inundationibus Tibisci Tokaino usque Szeged, in parte Regni Trans-Tibiscana, item cum Inundationibus Berettyó, Crisii Velo- cis, Nigri et Albi, Mensibus Aprili, Majo et Junio durantibus” [149]. A tiszántúli pusztító árvizek egyik legnagyobbikának nagyszabású, oknyomozó és elemző leírását adja ebben a tanulmányában [150], s mindjárt összekapcsolja az árvíz problémáját a szabályozáséival. Felhasználja egyúttal ezt az alkalmat, és az árvíz szintjét vévén alapul, ellenőrzi az 1822. évi Körös-szintezés eredményeit. Megállapítja, és jelenti is felettes hatóságának, hogy a 8 évvel korábbi szintezés fixpontjai közül már 7 Bendefy : Szintezési munkálatok 97
