Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

sok elpusztult, feltétlenül szükségesnek tartja tehát a régibb szintezési vonalak felújítását [151]. Körülbelül ezekben a napokban kelt az a felterjesztése is, amelyben azt hangsúlyozza : mindenekelőtt valónak tartja, hogy készüljön el a Sebes- Körös Sárrétje, a Berettyó és a Bakonszeg—Szeghalom vonal szintezése. Ezek nélkül hozzá sem lehet fogni a probléma megoldásához. Egyedül egy korszerű szintezés (opera libellationalia moderna) oldja meg a még fennálló kételye­ket [152]. Ez volt az a pillanat, amikor már Huszár Mátyásról úgy vélték ellenfelei, hogy semmi további értéket, semmi újat nem kaphatnak tőle. Eljött a végső leszámolás ideje. A Körös-szabályozás kir. biztosának levelére alapozzák az újabb hajszát. Zichy 1830. szept 6-án azt jelenti a Helytartótanácsnak, hogy — bár Huszárnak a Körös-szabályozás terveinek elkészítése körüli érdemei letagadhatatlanok — nem tud vele együttdolgozni, s ha Huszár marad, a folyónak egyetlen szakaszán sem kerül szabályozásra sor. Kéri, hogy Huszárt azonnal mentsék fel tisztétől és nevezzék ki a helyére Zelenkát [153]. Rauchmüller nem késlekedik ilyen értelemben eljárni. Javaslatára [154] a Helytartótanács Huszárt felmenti a Körös-szabályozás igazgató-mérnöki tiszte alól és helyébe Zelenkát nevezi ki azzal, hogy annak elfoglaltsága esetén Vargha legyen a helyettese. Ugyanekkor Huszárt a nagyváradi kerületi mér­nöki hivatal élére igazgató-mérnöknek nevezik ki. * A tétlenség szomorú évei következnek Huszár Mátyásra. Neki, aki egész életében csak tervezett és alkotott, aki csak nagy vonalakban tudott gondol­kodni, hátralevő évei sorát úgy kell eltöltenie, hogy egyetlen érdemes munkája sem akad. Megrongált hidakat hoz rendbe, vízimalmok elhelyezkedési kérelmét vizsgálja, sóbivatali tiszti lakásokat és raktárakat, templomokat és paplakokat javítgat [155], Hivatali helyisége Várad-Velencén van. Vargha, az imént említett helyet­tesi kinevezése után elköltözik onnan, és Várad-Olasziban, szemben a vár- megyeházával, valamint Zichy Ferenc „Quártéllyával is átalellenben” kibéreli Hodossy Milclós mérnök házát, s ott rendezi be a Körös-szabályozási hivatalt. Huszártól elhozza a „Föld- és Vízmérő Instrumentumokat”,* a földabroszo­kat stb. [156]. Közben a főigazgatóság megrendeli és megcsináltatja a Voigtländer - cégnél a Huszár által tervezett szintezőműszert, nemkülönben az általa meg- • javított mintájú vízsebességmérő szárnyat is. Az előbbiről a cég árjegyzékéből tudunk ; az utóbbiról 1831. ápr. 28-án jelenti Keczkés Károly, hogy a „Huszár M. által tervezett hydrometrikus szárnyat megvizsgálta, kipróbálta, és igen jónak találta” [157], Huszár Mátyás ezekről persze semmit sem tud. Az ő életében már kevés dolog jelent változatosságot. Többnyire az is, ami akad, kellemetlenséget jelent, így pl. az 1831. évi kolerajárvány, amikor katonai kordon zárta le a Debrecen és Nagykároly közötti térséget, valamint az erdélyi határt, s emiatt a mér­nöki munkálatok azon a vidéken megszakadtak. Szolnok környékére küldik, végezzen ott a Tiszán parterősítési munkálatokat [158]. Az 1832. év rosszul kezdődik. Betegség jelei mutatkoznak Huszár Mátyáson. Szeptember végéig állapota odáig romlik, hogy egészségének helyre- állítása céljából, orvosi kivizsgálásra, azonnal Pestre kell jönnie [159], 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom