Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

■■■1^I

kezében, s megkezdi a Körösök kiegészítő háromszögelését, amelyet a Lányi Sámuel által megkezdett Tisza-háromszögelésből indít el, ezúttal Dob és Polgár községből [136],

Ősszel már jó ütemben folyik a Körösök és a Hortobágy mentén a munka. Módja nyílik arra, hogy tíz napi szabadságot kérjen Budán maradt értékes és gazdag könyvtára összecsomagolása és elszállítása céljából. Csak hat napot engedélyez a Helytartótanács [137].

Könyvtárát Nagyváradra szállítja. Lassanként berendezkedik új élet- körülményeinek megfelelően. Vargha János ideiglenes mérnöksegéd és Schmidt Ágost helyettese teszik kezdetben környezetét. Később Stehno András és Fáhry Antal gyakornokokat helyezték oda, illetőleg Huszár Mátyás felügyelete alá rendelve : Óaradra [138],

Az igazgató is állandóan künn dolgozik a helyszínen. Hol a fiatalokat tanítgatja a numerikus háromszögelésre, hol a szintezési hálózat fejlesztésén fáradozik. 1829-ben a Hortobágy folyót kísérő szintezési vonalakat odáig fejlesztette, hogy Debrecen városát is bekapcsolta a Körösök és az Alsó-Tisza magassági rendszerébe [139],

1830. április 4-én 3 heti szabadságra elutazott Nagyváradról. Tehette. Helyettesén kívül már csak két beosztottja volt : Vargha és Fáhry. Mindketten terepen dolgoztak [140], Hogy ez alatt a három hét alatt hol járt, nem tudjuk. Feltehetően megfordult Budán is, ahol a főigazgatóság tervei felől is érdeklődhetett. Erre vall az, hogy visszaérkezése utáni napon felterjesztést küld fel azzal a javaslattal: valósítsák meg a régi tervet, és létesítsenek Nagyváradon kerületi mérnöki hivatalt [141].

Ez a kérése rövidesen teljesül. Sőt még az eddiginél nagyobb hivatali helyiséget is kap Várad-Velencén, meg állandó hivatalszolgát is. Erre igen nagy szüksége van, mert sokat dolgozik. 1830. május 10-én felküldi az-tteasBOS» cxrp, = (Karlburg) közelében építeni szándékolt vízerőmű terveit [142], (Nagyon valószínűnek látszik, hogy szabadsága alatt felvételeket folytatott ilyen célból a helyszínen.)

Saját hivatali körzetében eléggé vontatottan halad előre a munka. Szintezést végeznek a Talpas ér és a Gyepes csatorna mentén, és folytatják a Körösök háromszögelését. Huszár Mátyás, a munkálatok előhaladása érdekében, elkészíti a háromszögelési utasítást beosztottjai számára [143],

Ő maga építészeti feladatokkal foglalkozik. Debrecen város felkérésére a kilenclyukú nagy-hortobágyi híd állékonyságát vizsgálja, majd emellett még több hidat kijavíttat. Köztük a Szentágotait is [144],

Egyéniségéhez legközelebb a Körös-szabályozás ügye áll, legtöbbet az erre vonatkozó részlettervek készítése foglalkoztatja. Még 1829 szeptemberében összeállította, melyek azok a szintezési munkálatok, amelyeket a szabályozási tervek ellenőrzése, illetőleg az alapmunkálatoknak teljessé tétele érdekében feltétlenül el kellene végezni. „Ezek :

a) Az Ér patak szintezése a pocsaji mocsaraktól kezdve Királydarócig : 11 mérföld (azaz 88 km).

b) A Berettyó szintezésének teljessé tétele: Szalárd községtől Dédáig 5 mérföld (40 km), majd a Berettyó mentén folytatva a szintezését, a Sárrété torkolatáig 7 mérföld (56 km), összesen 12 mérföld (96 km).

c) A Fekete-Körös szintezésének teljessé tétele lx/2 mérföldet (12 km) kíván ; a Keményfok és Büngösd bekapcsolása 4 mérföldet (32 km), összesen 51/2 mérföld (44 km).

96