Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

pontosság is elegendő. Végül azt hiányolták, miért nem készíttet azonnal másolatokat is a térképekről. Igen hosszasan fejtegeti, hogy csak a jó és szabatos, részletes felvétellel érhetnek célt. Erre pedig minden idő rámegy, tehát térképek másolására nem is gondolhatnak. Szemére hányják, hogy a hegyeket nem, csak a hegylábakat térképez- tette. — Kifejti, hogy egyrészt erről sohasem volt szó, másrészt nincs is a hegyekre az ármentesítésnél szükség. Felhozzák, hogy mérnökeinek felvételi rajzai kevésbé csinosak.— Rámu­tat, hogy a vízrajzi felvételi rajzok legfőbb kelléke, hogy értelmesek, kifejezők és világosak legyenek. Ezeknek a kellékeknek az általa előírtak szerint készülő rajzi munkálatok minden mérnöki igényt messzemenően kielégítenek. Vádolják, hogy a térképeket asztallapon és nem rajztáblákon készítteti. — 12 éve már, írja, hogy a tőlem kikerült térképek asztallapon és nem táblán készülnek, s eleddig mindenki elismerte, hogy sok térképet, jól, szépen és gyorsan készítünk. Most egyszerre hosszúnak tartják a térképekre fordított időt és a lapok kivitelét kifogásolják [131]. De hiába, itt már nem segített semmi ! Elhatároztatott, hogy ezt a kemény, öntudatos magyart félreteszik az útból. Lechner ápr. 2-án kelt vála­szában minden pontra vonatkozóan merőben más rendelkezést ád, mint ami Huszár javaslata volt; végül pedig közli, hogy távozásáig Budát, illetőleg hivatalát nem hagyhatja el [132]. 1829. május 2-án Zelenka Lajos és Berger József megjelennek a Duna- mappáció hivatali helyiségében, és jelenlétükben Huszár Mátyásnak át kell mindent adnia ideiglenesen megbízott utódjának, Vásárhelyi Pálnak. A meg­bízottak hozzájárulnak, hogy Huszár négy napos haladékot kapjon az utóbbi időben beérkezett ügyiratok beiktatására. Ebből az iratból derült ki, hogy a szerencsétlen igazgató-mérnöknek nemcsak az egész Duna-felvételt kellett megszerveznie, nemcsak műszereket tervezett, nemcsak a helyszínen tanított, dolgozott, rajzokat és felterjesztéseket másolt, hanem még az iktatás és egyéb alacsonyrendű hivatali teendők is az ő vállára nehezedtek [133], Tizenkét nap múlva Berger jelenlétében Huszár véglegesen átadta Vásárhelyinek a hivatalt. Az iratokat, iktatókönyveket, leltárakat és a műsze­reket is [133]. Május 16-án és 19-én még a Helytartótanáccsal tárgyal, fizetéséről és útiátalányáról. Évi 50 forint híján sikerül eddigi jövedelmét megmentenie [134], ezzel szemben olyannyira sürgetik, követelik gyors távozását, hogy alig képes valamit magához venni, kénytelen az első postakocsival Nagyvá­radra utazni. * A bihari magyarság szeretettel fogadja. Sombory Imre, a megye képvi­selője felkeresi, és kéri, hogy a Körösök szabályozási munkálatait a megyében haladéktalanul kezdje meg [135]. Huszár meg is kezdte a munkát, bár ez nem volt könnyű dolog. Új hivatalának létszáma 3 és 4 fő között változott, őt magát és a hivatalszolgát is beleértve. Ez is kitervelt dolog volt. Ne legyenek sokan a veszedelmes gondolkodású igazgató körül. Mindez nem kedvetleníti el Huszár Mátyást. A Körösök bájos, ligetes öntósterületein utazgatván, lelke lassan megnyugszik. Újra műszer van a 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom