Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

g) 1 nagy csónak,

h) 15 vasmacska,

i) egyéb kisebb felszerelések.

IV. Személyzeti szükséglet

A teljes igényelt személyzet : 8 mérnök és 9 figuráns, mégpedig a hosszszelvényezéshez kell 3 mérnök és 3 figuráns, a szintezéshez pedig 4 mérnök és 4 figuráns, a vízsebességméréshez pedig 1 mérnök és 2 figuráns.

V. A csónakok és hajók személyzetéről

VI. A szükségelt idő a feladat befejezéséhez, hacsak valami rendkívüli időjárás nem jön közbe, 3 év.

A főigazgatóság és a Helytartótanács egyaránt kíváncsi Huszár Mátyás véleményére és nagyra értékeli azt. Mindennek ellenére a legellenségesebben viseltetnek a tudós igazgató-mérnök személye iránt. Semmi se mutatja jobban, mint az alábbi néhány sor, amely egyik, 1829. márc. 2-án kelt fejterjesztéséből való [130],

„Nagyon sokszor tépelődtem, írja, mi az oka annak, hogy a nagyobb arányú geométriai (= geodéziai) munkálatokat nálunk, ahol leginkább kellene megbecsülni azokat, mert hisz eredményeiket itt élvezik majd, nemcsak hogy nem becsülik meg kellőképpen, hanem a nagyobb közügyekhez méltó igyekezettel törekednek derékbatörni azokat... Mindenkinek az ügye az, amit egy bizonyos egyén (ti. maga Huszár) megkezdett. Elhatároztam, nem idézem emlékezetembe, hogy többen a fölöttes igazgatók közül ellenségesen szemlélték azt, és büntetés kilátásba helyezése mellett, tisztes nevemnek veszélyeztetésével kellett munkába kezdeni...”

Ez a nemzedék, folytatja, végrehajtotta ä Bodrogköz, a Sárvíz és a Duna felvételét, sőt valamelyest dolgozott a Körösök felvételén is. Mindezeket a munkálatokat ő nagy odaadással és rendszerességgel vezette. Vegyék figyelembe becsületes jószándékát és hűséges odaadását. Immár 12 éve végzi ezt a kemény munkát a Hazáért... szembe szállva a természet minden mostoha- ságával. .. és most, amikor annyi szerencsétlen körülmény jött véletlenül össze, s emiatt a Duna felvételében elmaradás következett be, miért ő a felelős, miért nem akarják meglátni és mérlegelni a természeti okokat, miért ne lehetne megértéssel, emberséggel fogadni és elintézni kérését a Duna- mappáció befejezési időpontjának eltolására vonatkozóan.

Jellemző, hogy abban a kísérő iratban, amellyel Fekete György ezt a kérelmet 6591 szám alatt a Helytartótanácshoz továbította, a legnagyobb fokú rosszindulattal azt írja : Huszár Mátyás igazgató-mérnök a Duna-mappáció határidejének eltolását kéri, miután éveken át mit sem téve átaludta az időt... Az ügyiratot Pálffy Fidél is aláírta.- Lassanként Huszár is felismeri, hogy csúnya egyéni hajsza áldozata. Vajon még mindig reménykedik abban, hogy ellenfeleiben megmozdul a lelkiismeret szava ? 1829. márc. 29-én kelt felterjesztésének írásán látjuk, milyen nagyon feszült idegállapotban vetette a sorokat papírra. (Huszár minden fontosabb és tanulmánynak számító felterjesztését sajátkezűleg írta.)

Ebben az írásban a főigazgatóság fejére olvassa, hogy 1413. sz. rendelkezésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Duna felvétele gyakorlati célokat szolgál, tehát szabatosnak kell lennie. A következő rendeletben azt közölték vele, mivel a felvétel gyakorlati igényeket óhajt kielégíteni, kisebb

94