Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
12. Topográfiai térképeink magassági adatai és a nadapi alapszint
a Jánoshegyre. Majd továbbfejlesztették a hálózatot egyrészt Árva megye, másrészt a Magas-Tátra, illetőleg az Északkeleti-Kárpátok irányában, s az 1871. évi hálózat szélső pontja a Munkács és Lavocsne közé eső ,,Stohy” nevű magaslat volt. Marek ezt a hálózatrészt úgy tervezte meg, hogy Budától kezdve Stohyig legtöbb pontja azonos az 1807-ben, illetőleg 1808-ban kifejlesztett katonai háromszöghálózat [72] pontjaival.' Egy esztendei szünet után, 1873-ban folytatták a hálózat fejlesztését az Erdélyt határoló hegyvidék irányában. Egyik láncolat magáról a János-hegyből indult ki, és a Szolnok—Jászladány oldalig láncolatsze- rűen haladt keleti irányban. Itt a Tiszát kísérő füzesek akadályozták a látást, s most már egyszerű poligonként folytatódott a vonal DK felé Nagyszalontáig, és onnan Nagyváradon, Debrecenen, Tokajon és Sárospatakon keresztül visszakanyarodott Király- helmecre, az 1871. évi főhálózatrész egyik pontjára. A Nagyszalonta—Nagyvárad oldaltól kezdve ismét láncolatszerűen haladtak tovább délkeleti, illetőleg déli irányban, és a főhálózat itt Ruszkánál, illetőleg Skamjennél ért véget. Marek még javában a hivatal főnöke volt, tehát nem személyi okok játszottak közre abban, hogy Skamjent és Harsányt nem kötötték hasonló láncolattal össze. Ennek oka csakis az lehetett, hogy még 1873 előtt elkészült egy trigonometrikus magasságmérési vonal, amellyel az Adriai és a Feketetenger szintkülönbségét óhajtották meghatározni. A trigonometrikus magasságokat a bécsi Katonai Földrajzi Intézet mérte. Eysert K. vázlatán (12.14. ábra) nagyon jól látható ez a vonal. Nyilvánvaló, hogy láncolat híján a magasságmérés csak akkor hajtható végre, ha a magassági menet oldalhosszai valamely korábbi háromszögelésből ismeretesek. Valóban, ez is a helyzet. Ez a menet Kapováctól (Eszéktől NyDNy-ra) Ruszkáig nagyobbrészt követi az 1821., 1817., 1816., illetőleg az 1820. évi katonai háromszögelés láncát [73]. Ez volt az úgynevezett katonai Duna-háromszögláncolat. * 671 12.12. ábra Refrakció okozta hibák a Fiume és Buda közötti trigonometrikus magasságmérés során ( Eysert rajza nyomán)
