Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

12. Topográfiai térképeink magassági adatai és a nadapi alapszint

Hofmann Ferenc 1870-ben a két „vízállásmutató” 0 vonása között (a kiinduló szintet úgy értelmezvén, ahogy fentebb már megadtuk) 0,0558 öl különbséget talált. Vagyis a régi mérce 0 vonását mintegy 11 cm-rel alacsonyabbnak határozták meg a pillanatnyi középtengerszint-értéknél.

Érdemes lesz megemlítenünk, hogy a Fiúméra öblében levő vízmércén tett leolvasásokból kiszámított középtengerszint olyan megbízhatónak mondható, hogy a trieszti Molo Sartorio thalattográfjával összeszintezve a két 0 érték csak 2,6 mm eltérést mutatott. A szintezés eredménye szerint ugyanis ennyivel magasabb volna a fiúméi középtengerszint a trieszti fölött. Éz az

12.09. ábra

A fiúméi városház tornya. Meghatározott magassági pontja : a sas koronájának gömbje

(jISysert K. rajza)

érték azonban a bécsi szintezés hibahatára körül jár, s éppen ezért nem vehető figyelembe. Azt mondhatjuk tehát, hogy a fiúméi és a trieszti mérőállomásokon meghatározott középtengerszintek közel azonos magasságúnak tekinthetők. Egyébként ugyancsak azt tapasztalták, hogy Genova és Velence között a középtengerszintek magasságában bizonyosan megállapítható szint- különbség nincsen [60],

Az adriai tengerszintfeletti magasságnak 1870/71. évi levezetése aránylag rendkívül jól sikerült. A közvetlenül levezetett pont — az ,,Észre vételek”- ből és magukból az eredeti munkarészekből megállapíthatóan — maga János- hegy volt. Ebből a Jánoshegy nevű és LXXXV. számú alappontból további három : a XXI., XXII. és XXIX. sz. alappont magasságát vezették le trigonometrikus úton. Ugyanennek a három háromszögelési alappontnak a magasságát — Marek külön kérésére — a bécsi Katonai Földrajzi Intézet mérnökkari tisztjei 1876-ban szintezéssel is meghatározták. Az egyezések cm nagyságrendűek, ami valóban meglepő [61]. Annál is inkább, mivel Lehrl

662