Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
12. Topográfiai térképeink magassági adatai és a nadapi alapszint
1885-ben és 1886-ban érkeztek el a felügyelőségek a hegyvidéki terepekre, s most a szükség rászorította mérnökeinket valamely megbízhatóbb műszer kialakítására. így keletkezett a VII. (nyitrai) felmérési felügyelőségnél A bécsi Katonai Földrajzi Intézet tervei alapján készült Starke—Kammercr-féle, 1884. évi mintájú magasságmérő műszer % a Kollár- és a Kácz-féle, a III. (egri) felmérési felügyelőségnél a Szeifert-féle magasságmérő műszer. 1887-ben jelent meg Traupmann felügyelő, majd Wohlmuth főmérnök műszere. Ez utóbbi olyan használhatónak bizonyult, hogy a Süss Nándor-féle műszergyár is készített belőle néhány darabot [43]. 1888-ban lépett nyilvánosság elé Radimsky László a róla elnevezett magasságmérő készülékével [44], Ezt a műszert az egykorú szakkritika mint 653
