Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

12. Topográfiai térképeink magassági adatai és a nadapi alapszint

■■■

hogy egy teljesen új, második felvételt készíttessen : egy olyan újat, amelynek során mindent kifogástalanul (korrektül) hajtanak végre” [31].

Ehhez még tudnunk kell, hogy Otto Frank tábornok abban az időben a bécsi Katonai Földrajzi Intézet parancsnoka volt. így már azon sem csodálkozunk, hogy a századunk elején folytatott legutolsó közös topográfiai felvételnél az 1869—1886 közötti felvétel hálózati pontjait (ma már tudjuk) úgy, ahogy voltak, elfogadták, és az új felvételbe beledolgozták, krank erről is megemlíti : „tudjuk, hogy a régi hálózat nem eszményi, mert a magasságokban ±1,0—3,0 méteres hibák vannak. Még egyszer is hangsúlyoznom kell, írja, hogy amit csinálunk nem valami eszményi, de a jelenlegi körülmények között viszonylagosan a legjobb” [32],

c

Hihető-e, hogy Frank nem tudott volna arról, hogy a múlt században elkészült katonai térképlapokon nemcsak 3 métert, hanem 13, sőt majdnem 23 métert is elérő eltérések vannak az alapul választott tengerszinttől?! Nem boncoljuk ezt a kérdést, de azt meg kell mondanunk, hogy amikor ilyen mértékű hibák serege terhelte a katonai térképlapokat, majdnem groteszkül hatnak azok a jó szándékú és kétségtelenül komoly tudományos értékű dolgozatok, amelyek a vonalkázott (sraffozott) vagy szintvonalas topográfiai térképek pontosságát és megbízhatóságát cm, sőt mm élességgel vizsgálják [33 — 34].

Kétségkívül a felvételhez használatos műszereken is nagyon sok múlik. Puchlin gondos tanulmányában [33] megállapítja, hogy mérőasztalfelvétel során a papirosról lemért távolságok használatával ±15 méteres magassági hibák könnyű szerrel adódhatnak.

Már pedig a katonai felvétel 1884-ig szinte kizárólag mérőasztallal történt. S amikor 1870-ben az „Állandó Kataszter” is megkezdte a magasságok mérését [35], a pénzügyminisztérium egyben azt is elhatározta, hogy „az addig használt, s leginkább relatív alapokon nyugvó magasságmérés helyett egy sempontra vonatlÉfaó összefüggő egységes magassági hálózatot számíttat ki, mely hálózat alapján mindazon adatok adassanak meg, amelyek a térszín alakzatának vízszintes egyenrétegek által leendő feltüntetéséhez, kartográfiai, hidrotechnikai és más nem kevésbé fontos czélokból szükségeltetnek” [36].

651