Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
10. A vízrajzi szintezések alapszintkülönbségei, geodéziai hibái és megbízhatósága
még az egykori nagy és mély mocsárvilág, szinte teljes érintetlenségében. A szintezett útvonal altalaja maga is tőzeg, ezért nem valószínűtlen, hogy két szintezés közöt 1 eltelt közel 10 esztendő alatt a tőzegnek néhány centiméteres rétegtömörülése következett be. Fonyódtól Ny—DNy-ra, a 106. sz. vasúti őrháznál találkozunk egy kiugró 48 mm-es értékkel. Nem nagyon valószínű, hogy teljességében mérési hiba volna, hanem a tőzeges altalajra épült vasúti töltés időközi süllyedését jelzi. 10.10. ábra A vízrajzi és a bécsi katonai szintezés közti különbségek a Balaton északi partján. (Szerk. Bendefy.) Rövidítések : V. O. = a Földmív. Min. Vízrajzi Osztálya, H. H. = Magyar Állami Háromszögek) Hivatal, O. F. I. = Országos Földméréstani Intézet, Gárd. = a Gárdonyi Jenő által közzétett hibás magasságkülönbségek A Balatonszemes vasútállomásán levő katonai magasságjegyre történt vízrajzi szintezés ennek a környéknek az emelkedését sejtette. A legújabb szintezési eredmények ezt általánosságban igazolták. Ugyancsak helyesen mutatkozott meg a szóban forgó két szintezés különbségéből az is, hogy a Szárszó és Szántód közötti parti sáv süllyedőben van, ellenben Zamárdi környéke már ismét emelkedik. Gamásza vasútállomás (korábban 131. sz. vasúti őrház) falán elhelyezett lúratos tábla a két szintezés között eltelt időszakban az épülettel együtt mintegy 43 mm-t megsüllyedt, így az összehasonlításnál nem vehető figyelembe. A 106. és 131. sz. vasúti őrházak falitáblájától eltekintve tehát a két szintezés eredményének összehasonlítása amellett szól, hogy a Balaton déli 615 \
