Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
vehető ugyanis, hogy ezek a [d] integrálgörbék típus szerint többé-kevésbé egy-egy tájegységhez kötöttek. Valószínűleg ezért van annyi és olyan nagymértékű eltérés a megszerkesztett, aránylag igen kevés számú görbe között. Véleményem szerint ezek a képletek valóban alkalmasak arra, hogy beletekintsünk általuk a szintezés menetébe. Az a fő kifogás, hogy a képletekből kikerülő eredmény nem mutat különösebb szabályosságot, megdőlt. Van bennük szabályosság, csak nem olyasféle, mmt aminőt vártak. Legnagyobb mértékben a refrakcióhibák tükröződnek bennük. Ennek megfelelően alakjuk is, a kifejtettek értelmében, a refrakció természetéhez, jellegéhez igazodik. 3. A csehországi vonalak vizsgálata arra mutat, hogy refrakcióváltozást nemcsak a terep lejtőviszonyainak megváltozása tud számottevő mértékben létrehozni, hanem számos egyéb körülmény, például a növényi környezet megváltozása is. Efős lejtésű szakaszon a refrakció a valóságtól igen eltérő méréseredményeket hozhat létre. Az alappontok valóságos magasságát megemelheti vagy leszállíthatja aszerint, hogy a vonal szintezésének időpontjában az adott helyen általában milyen légviszonyok uralkodtak. 4. A bécsi katonai szintezés refrakció- és léckorrekcióhibái, az egyéb mérési hibákkal együttesen a mai korszerű szabatos szintezések hasonló hibáit általában ötszörösen-tízszeresen múlják felül. Ennek a lehetőségnek egyik legfőbb oka, hogy mivel az egy-egy műszerállásban töltött idő 20—25 perc volt, a sugárlengés bekövetkeztéről nem is volt az észlelőknek tudomásuk. A ,.hátra" és az „előre” leolvasás között ugyanis 12—15, de néha 20 perc is eltelt, eközben pedig a refrakcióviszonyokban feltétlenül változás következett be, ami kedvezőtlen esetben — egyetlen műszerálláson belül — még a cm-es értéket is megközelítette. 5. A refrakció okozta és az egyéb, néha egészen durva hibát okozó körülményekből származó hibák mellett a naponkénti léckomparálás elmulasztásából származó hiba csak a különösen hirtelenül emelkedő, illetőleg eső szakaszokon lényeges, egyébként nem nagy jelentőségű. A hiba integrálgörbéjében mindenfajta veszedelmes mérési hiba együttesen jelentkezik. 9.06. NOMINÁLIS MAGASSÁGOK ÉS NOMINÁLIS HIBÁK Ismeretes, hogy a mérési hibák miatt minden mért (meghatározott) érték többé-kevésbé eltér a valóságtól, és a meghatározandó mennyiség valóságos értéke helyett annak csupán megközelítő értékét szolgáltatja. Ez az általános tétel a szabatos szintezések esetében is teljes egészében igaz. Azt a megközelítő értéket, amelyet szabatos szintezésnél úgy nyerünk, hogy a mérési hibákkal terhelt nyers (észlelési) értéket megfelelő javításokkal látjuk el, és ily módon a valóságot legjobban és legmegbízhatóbban megközelítő értékhez jutunk: a szintezett magassági alappontok nominális (névleges) értékének nevezzük. Minden olyan körülmény, származzék természeti okból vagy emberi tévedésből, amely a helyes mérési eredmény kialakulását meggátolja vagy módosítja, szükségképpen névleges eredmény: esetünkben nominális magassági koordináták kialakulására vezet. Az okok közt a szabatos szintezés szabályos és véletlen jellegű hibáinak széles skálája mellett ott vannak mint hibaforrások a ma még általában kevésbé emlegetett geo562
