Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
fizikai, geológiai, talajmechanikai s kozmikus tényezők, és ugyanúgy a durva emberi beavatkozások'és tévedések is : például a magassági jegyek szándékos rongálásából eredő hibák, valamint a számítás során elkövetett durva hibák is. Ezek az okok együttesen vezetnek a névleges magasságok kialakulásához. A névleges értéktartomány a legelemibb mérési egységhez tartozó értékelemekből áll. A szintezésnél a legkisebb mérési egység a műszerállás. Valamely ország szabatos szintezési hálózata több százezer műszerállásban mért magasságkülönbségből épül fel. Nem mai keletű az a megállapítás, hogy a szabatos szintezés eléggé ismeretes hibaforrásai [39] között van néhány, közismerten legveszedelmesebb hibalehetőség. Más szóval : ezek a mérési hibák vezetnek a valóságostól legnagyobb mértékben eltérő nominális magasságok kialakulásához. Ezek, gyakoriságuk sorrendjében : a refrakció okozta, a műszer-, illetőleg kötőpontsüllyedésből, a lécleolvasásban elkövetett, illetőleg a számok durva elolvasásából keletkező, az alappontok mérés közben történt elmozdulásából, a műszerláb kúpos fejének, valamint magának a műszernek kopásából eredő és egyéb hibák. Ami a mérés után bekövetkezhető hibákat illeti, a hátra és előre történt lécleolvasások különbségének képzése során, valamint az észlelési jegyzőkönyv számoszlopai összeadásánál elkövetett kisebb-nagyobb hibák halmozódhatnak fel rejtett módon, s ezek mind belekerülnek a hálózatkiegyenlítési munkálatokba. Végül magában a kiegyenlítésben is adódhatott mód számszerű hibák keletkezésére. A mérés közben bekövetkező mérési hibák a szomszédos kötőpontok közötti, egy-egy műszerállásban meghatározott magasságkülönbséget módosítják. A számítási hibák egy-egy szintezési szakasz vagy még nagyobb egység végpontjai közötti magasságkülönbségre szolgáltatnak helytelen értéket. Vajon hogyan értékelhetők a bécsi katonai szintezés magassági adatai, valamint a Gárdonyi által közzétett magasságkülönbségek a névleges magasságok szemszögéből i Ez a vizsgálat annál inkább szükséges, mert végeredményei vonatkozásban vannak valamennyi korabeli szintezés eredményének értékelésével is. Mindaddig, amíg a Pó-síkság jelenkori süllyedéséről írott munkámban [55] a nominális magasságok elvéről és kialakulásuk módjáról szóló elméleti fejtegetést közzé nem tettem, általánosságban fel sem vetődött a gyakorlatban az a kérdés, vajon a múlt századbeli szintezésekből származó magassági jegyek külön-külön milyen nagyságrendű mérési hibákat tartalmaznak, vagy tartalmazhatnak. Az ez irányú vizsgálatok előrehaladásával karöltve felvetődött azonban az a kérdés, vajon nincsen-e jogunk kételkedni abban, hogy a bécsi katonai szintezésből, illetőleg az egykori magyar Háromszögelő Hivatal szintezéséből származó magasságok között tapasztalt különbségek, amelyeket Gárdonyi Jenő 1932-ben tett közzé [42], egyáltalában mit jelentenek. Mekkora ezekben a mérési hibákból származó rész, és mi marad meg olyanként, amiről bizonyossággal, de legalábbis nagy valószínűséggel állítható, hogy geológiai és geofizikai okokból bekövetkezett elmozdulásokból származik. Fentebb láttuk már Gárdonyi értelmezését. Tudvalevő azonban az is, hogy a Gárdonyi-féle adatok közzététele óta eltelt több mint két évtized erősen megalapozta azt a hitet, hogy ezek a differenciák elsősorban valóságos geológiai értelmű szintváltozást jelentenek. Mindinkább elmosódott 36* 563
