Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
és előjelét is megváltoztathatja, és így mintegy véleílen jellegű hibává alakul át. A nemzetközi képletek a £ kilométeres valószínű szabályos hiba és a r kilométeres valószínű teljes hiba alakulását kísérik figyelemmel. A szóban forgó nemzetközi képletek tehát a kilométeres valószínű hibával és nem a kilométeres középhibával dolgoznak. A valószínű hiba pedig a középhibának csupán 0,6745-szöröse. Ezt az értéket a számítások során kereken 2/3-nak vették. Az említett képletek segítségével gyakorlatilag a kilométeres valószínű szabályos hibák alakulása kísérhető figyelemmel, ti. a számítási eredményeket derékszögű koordináta-rendszerbe felrakva az említett hiba integrálgörbéjét nyerjük. Az oslói konferencián elhangzott előadásokból az a feltevés bontakozott ki, a megszerkesztendő hiba-integrálgörbék először — mint a szabályos hibák görbéi általában — emelkednek, majd egy bizonyos hosszúságú szintezés után ellaposodnak, s mintegy párhuzamosan futnak az abszcissza-tengellyel, sőt esetleg vissza is hajlanak ahhoz. Természetes dolog, hogy ezt a vizsgálati módot nem lehet rövid szintezési vonalra alkalmazni. 50—60 km-nél rövidebb vonalakon ezzel a vizsgálati módszerrel nem élhetünk. Kétségtelen, hogy a felsőrendű szintezés szabatosságának vizsgálatára szolgáló régibb és újabb képletek egyaránt eléggé nehézkesek és rengeteg számítási munkát kívánnak. Több kifogás is merült fel már velük szemben. Általában azt kifogásolják, hogy nem érhető él az a cél, amelyet szerkesztőik véltek elérni általuk. Remélték ugyanis, hogy a keletkező hibagörbékből bizonyos szabályosság lesz majd megállapítható. Ezt azonban általában hiába keressük. Talán éppen a nagyon sok és nehézkes számítási munka miatt aránylag kevés szintezési vonalat vizsgáltak meg ilyenformán. Ez lehet az oka, hogy igen eltérő, de általában többnyire kifogásoló megjegyzések hangzottak el mind a régibb, mind az újabb s legújabb nemzetközi képletekkel szemben. Csehszlovák kartársaink az 1939 előtt mért országos felsőrendű szintezési vonalak vizsgálatát a Lallemand-iéle 1912. évi képletekkel végezték. A legutóbbi háború óta mért vonalaik szabatosságának vizsgálatára pedig az 1949. évi oslói képleteket alkalmazták. Kruis — részben azért, mivel a két háború között mért szintezési vonalak vizsgálata a Lallemand ajánlotta módon már úgyis megtörtént, részben pedig talán amiatt, mivel a nemzetközi szak- vélemény az oslói határozatok mellett sem foglalt végleg állást, mindkét módon elvégezte a vizsgálatot, illetőleg közli a csehszlovák országos felsőrendű szintezési vonalak szabatossági vizsgálatának eredményeit. Ha a [26—31] alatt idézett munkákban közreadott vizsgálati eredményeket (táblázatokat és grafikonokat) együttesen vesszük szemügyre, és egybevetjük azokat az illetékes szintezési vonalak terepszelvényével, valamint a vidék megbízható áttekintő térképével is, miként az alábbiakban tesszük, mód nyílik bizonyos szabályosság megállapítására. H= Az idézett helyeken található, több mint negyven diagramot Kruis három alaptípusra vezeti vissza azon az alapon, hogy a menetgörbét kiegyenlítő egyenes a vízszintes koordináta-tengelyhez képest milyen helyzetű. 549
