Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
b) ez a hőmérsékletváltozás különleges körülmények között jelentős értékeket érhet el, függ az időjárási viszonyoktól, a napszaktól és az évszaktól ; c) különösen jelentékeny negatív hőgradiens lép fel erős napsugárzásnál, és pozitív hőgradiens meleg napokon a napnyugta körüli órákban ; d) borult, szeles időben és esőben legkisebbek a hőmérsékletkülönbségek, de teljesen akkor sem szűnnek meg. (Megjegyezzük, hogy a hőgradiens akkor negatív, ha felfelé haladva a hőmérséklet csökken.) Tájékozásul közöljük, hogy a 0,15 m és 3,00 m magasan észlelt hőmérséklet legnagyobb különbsége 2,42 C° volt negatív előjellel áprilisban, és 3,66 C° pozitív előjellel júniusban. Az előbbi reggel 8 órakor, az utóbbi este 8,30 órakor. A változás a talajhoz közel mindig gyorsabb, mint magasabban. Például 0,15 és 0,55 m között 0,6 C° is lehet. A gradiens előjelváltozásának időpontja az évszaktól függ. Májusban reggel 6 óra körül megy át pozitívból negatívba • januárban 10 óra körül. Az ellenkező irányú előjelváltozás délután 18,30 és 16,00 között ingadozik május és november—január között. Reissmann számos táblázatos összefoglalása közül e helyütt csak egyet közlünk: a hőmérsékleti gradiensek (y) havonkénti változásának, illetőleg gyakoriságának kimutatását (II. táblázat). II. táblázat Hónap y gyakorisági % száma negatív pozitív 0 1952 augusztus ............................................... 45 26 29 szeptember ............................................ 5 2 17 31 október ................................................... 2 6 34 40 november ............................................... 15 48 37 december................................................. 29 38 33 1953 január ...................................................... 0 73 27 február...................................................... 14 45 21 március ................................................... 4 8 20 32 április........................................................ 7 0 30 0 május ...................................................... 53 27 20 június........................................................ 4 7 23 30 Évi középérték ............................................... 36 34 30 Ebből a táblázatból röviden az olvasható ki, hogy a mai korszerű szintezéseknél is körülbelül egyforma annak valószínűsége, hogy mérés közben negatív vagy pozitív hőmérsékleti gradiensek lépnek fel, illetőleg hogy hő mér - sékletváltozások mérés közben egyáltalában nem következnek be. Ha azonban szorgosabban tanulmányozzuk a táblázatot, szemünkbe tűnik, hogy szintezésre legkevésbé alkalmas hónapok: a január, a február és az április. Véleményünk szerint, ha Reissmann tízezer adatát alkalmasnak tekintjük arra, hogy azok alapján állást foglalhassunk bizonyos, a szintezési refrakcióval kapcsolatos kérdésekben, valószínűnek látszik, hogy a negatív, illetőleg pozitív hőmérsékleti gradiensek időnkénti túltengése is egyik oka lehet annak, hogy az oda- vissza szintezések magasságkülönbségei közötti eltérésekben néha heteken át egy irányú eltolódás mutatkozik. 540 /
