Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón

•

lapja ugyanis nem sík, hanem kissé domború felület (8.10. ábra) azért, hogy kiküszöbölje azt a hibát, amely abból keletkeznék, hogy a buboréknak a szemtől kissé távolabb eső vége kisebbnek, tehát keskenyebbnek látszanék, mint a szemhez közelebb eső vége (8.10. ábra). A prizmalap domborúsága eltünteti ezt a kis különbséget. Mivel a libellára egyébként sohasem kell rátekinteni, nincs is szükség arra, hogy szabadon álljon. Maradandó módon le van takarva

8.13. ábra

A Mechanikai tanműhely szintezőműszere (Budapest, 1889)

egy pergamentpapírral. Ezért a napsugarak közvetlenül sohasem érik, káros felmelegedése tehát sokkal kevésbé következhetik be, mert még az oldalfénytől is megóvták ezáltal.

c) Kern-jele egyetemes szintezőműszer. A neves svájci műszergyárban, Aarauban készült, az 1880-as évek végén. 1889. évi beszerzés (8.12. ábra).

A távcső nagyítása 20-szoros. A libella osztásköze 3,54 mm, s ennek 7,30" állandó felel meg. A tárgylencse átmérője 28 mm, a távcső hossza pedig mintegy 320 mm. Ennél a műszernél 50—75 méteres léctávolságot használtak.

488