Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
8. SZABATOS VÍZRAJZI SZINTEZÉSI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE A SZÁZADFORDULÓN A bécsi katonai szintezés végrehajtása, valamint az Európai Fokmérés tevékenységével karöltve kiterebélyesedő szintezési szakirodalom arra ösztönözte a Vízrajzi Intézetnek múlt századvégi vezetőit, elsősorban a kiváló nevű Péch Józsefet, hogy a Duna és a Tisza mentén újabb szintezési hálózat kifejlesztését szorgalmazza. A szabatos szintezési munkálatokra a vízszabályozással foglalkozó mérnöki karnak különösen nagy szüksége van. A folyók természetes mederalakulásának, valamint a már elkészült folyószabályozások eredményének tanulmányozásához elengedhetetlenül szükséges, hogy nagyon megbízható szintezési hálózat álljon rendelkezésre. A 90-es években már világosan látták, hogy a XIX. századeleji szintezések nem felelnek meg teljességgel a kívánalmaknak. A folyók esés viszonyainak pontos felvétele a szintezések terén igen nagy szabatosságot követel. Mivel ez a munka a múlt század végén a földmívelésügyi minisztérium joghatósága alá tartozó Vízrajzi Osztály,* illetőleg a későbbiekben Vízrajzi Intézet feladata volt, e nagyszabású szintezési munka végrehajtása is reája várt. Ezt annál természetesebbnek vehetjük, mivel abban az időben a magyar országos felsőrendű szintezést még nem szervezték meg. 8.01. A TISZA MENTI VÍZRAJZI SZINTEZÉSI HÁLÓZAT A Vízrajzi Osztály a szintezési munkálatokat 1888 —1889-ben, a Tisza folyó mentén, alappontok állandósításával [1] kezdette meg. Kétféle alappontjelölést használtak, mégpedig — egykorú műszóval élve — vízrajzi I. rendű vagy fő fixpontokat és II. rendű fixpontokat. Az előbbiekből 296, az utóbbiakból 600 darabot létesítettek a Tisza mentén. * A kiegyezés (1867) után a felelős magyar minisztériumokat ismét megszervezték. Emiatt nem volt már szükség — többek között -— az Országos Építészeti Főigazgatóságra. Az ennek hatáskörébe tartozó ügyeket több minisztérium jogkörébe utalták. Így a fő- igazgatóság hajózási osztálya feladatkörének ellátásával a leklműveiésügyxminisztériumot bízták meg. ”* *«•»•£*- *» O' Aw ÍV. Ary A szóban forgó feladatkört kettéosztották. A folyamok felvételének, szabályozásának, partvódelmének ügyeit a földművelésügyi minisztérium Vízrajzi Osztályának keretébe utalták ; (innen a V. O. rövidítés) ; a hajózás és a mederrendezés feladatkörének ellátására viszont a jolyammérnöki hivatalokat létesítették. (Rövidített jelük : F. M. II.) A Vízrajzi Osztályt a század elején Vízrajzi Intézetté szervezték át; a folyammérnöki hivatalok azonban az 1950-es évekig fennálltak, akkor olvadtak be az Országos Vízügyi Hivatal, illetőleg ma az Országos Vízügyi Főigazgatóság keretébe. (Bőv. lásd 8,18. fejezetben.) 473
